HTML

"Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a Föld, fölötted az Ég, benned a létra."
(Weöres Sándor: Szembe-fordított tükrök)

Aranyfa kertje

Úton járó kertészek vagyunk. A kertészet világában szerzett elméleti tudásunkat gyakorlati tapasztalatainkkal és őseink több száz éves hagyományaival ötvözzük. Az ARANYFA számunkra a Teremtő és a Teremtett világ, az ember és a természet közösségét jelképezi. Tervező és építő emberként az ember, az épített környezet és a természet együtt LÉLEK(G)-zésén dolgozunk. Légy társunk e kalandos úton! Megyesi Éva és Müller Krisztina

Arc-Kép

Megyesi Éva
kertészmérnök

Sokáig azt gondoltam, hogy véletlenül lettem kertész, hisz a gimnáziumi kedvenc tantárgyaim alapján választottam a Kertészeti Egyetemet. Csak évekkel később derült ki, hogy családom számára akkori választásom egyáltalán nem volt meglepetés.
tovább »



Müller Krisztina
táj- és kertépítész,
vezető tervező

Kaposváron születtem, május 27-én, Pünkösdváró péntek reggelén.
Az út így magától értetődően adódott: az ég- igérő- fát kell megjárnom.
tovább »

 Magyarkert

Az alma (Malus) a rózsafélék családjába tartozik, vadon termő alakjában honos növényünk. Az almafa kifejezetten sekélyen gyökeresedő növény, fakorongját ezért sohase ássuk fel, mert hajszálgyökereit megsérthetjük. Kedveli a humuszban gazdag vályogos talajt. Régi almafajtáink a vizek mentén tenyésztek jól és hoztak olyan gyümölcsöt, melyet egy esztendeig is el lehetett tartani. A termesztés árterekről való kiszorulásával a régi, jó fajták romásnak indultak, a szárazabb lejtökön csenevészek maradtak, nem hoztak olyan nagy, ízletes és tartós gyümölcsöt, mint korábban. A fajták lassan eltűntek.
 
 
 
 
 
Nagyanyám kertjének legszebb fája a húsvéti rozmaring volt. Az igénytelen, erős növekedésű, betegségnek ellenálló almafajtát szeptember végén, október elején szüreteltük és még következő év májusában is ettük. A Duna-menti portákon itt-ott még látható egy-egy pédánya.
A kisebb termetű, jó ellenálló képességű szentiványi almát nem csak piros, ízes terméséről ismerték öregjeink. Jókai Mór Kertészgazdászati jegyzeteiben a türelmetlen kertésznek ajánlja, aki rögtön sikert akar elérni:”Akinek a talaja két-három lábnyi mély, azon alul kő, vagy kavics, az ültessen a kertjébe birs alanyra nemesített körtét és szentiványi alma alanyra nemesített almát és azokat nevelje törpére, az alsó ágaikat meghagyva s visszametszéssel igazgatva. Ilyen törpe csemetéket bőven lehet kapni minden állami (különösen a budai) gyümölcsfaiskolákban, Unghváry ceglédi fanöveldéjében, az alcsúti főhercegi kertészetben, Légrády nádorkertjében, Petz Árminnál és minden uradalmi faiskolában. Az ilyen törpe gyümölcsfa aztán már az elültetés utáni évben hoz gyümölcsöt, s azontúl minden évben terem, amennyi csak az ágain elfér”.
 
Müller Krisztina
 

Címkék: magyar kert

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://aranyfa.blog.hu/api/trackback/id/tr532893996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.
"Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a Föld, fölötted az Ég, benned a létra."
(Weöres Sándor: Szembe-fordított tükrök)