kötelmek
„az én házam, az én váram…?...” 2.
Közismert tény, ha építkezni szeretnénk, vagy ha meglévő épületet átalakítani, bővíteni, azt csak hatóság engedéllyel tehetjük meg. Az engedélyezési eljáráshoz az érintett építési terület övezeti besorolására vonatkozó előírások betartásával készített tervdokumentációt kell benyújtani.
Mielőtt nagy ívű terveinkbe ringatnánk magunkat tájékozódjunk afelől, hogy a meglévő vagy vásárolni kívánt telekre milyen építési előírások vonatkoznak. Általános ismerteket szerezhetünk az évente frissített OTÉK-ból (Országos Településrendezési és Építési Követelmények), melynek előírásait minden önkormányzatnak be kell tartatnia, és attól eltérés csak a szigorítás irányába történhet. Az önkormányzatok egyes pontokban élnek is a szigorítás lehetőségével. Ezért a tervezési területre vonatkozó követelményekről pontos tájékoztatót elsősorban az illetékes önkormányzat építési hatósági osztályánál vagy annak honlapjáról kaphatunk.
Általában tudott, hogy a szabályozási előírások maximálják az épület elhelyezését a telken belül (előkert, oldalkert, tűzbiztonsági távolság, stb…), alapterületét, homlokzati magasságát, szabályozzák bizonyos mértékig a megjelenését, előírják a kerítés magasságot, annak áttörtségét.
zöldfelület számítás
Nem mindenki számára köztudott, vagy csak nem kap kellő hangsúlyt, - ezért sokszor utólag okoz meglepetést -, hogy a település szabályozási terve meghatározza az adott telekterület övezeti besorolása szerint az előírt minimális zöldfelületet és ily módon maximalizálja a kerti burkolatok területét is. A teljes telekterület százalékában meghatározott minimális zöldfelület méretétől eltérni nem lehet, annak betartása az építési engedély jóváhagyásának feltétele.
Közérthetően fogalmazva, telkünkre vonatkozóan meghatározott a növények alkotta zöldterület legkisebb mérete és nem építhetünk bármekkora területű kocsi behajtót a garázsig vagy úszómedencét a kert közepére.
Mi számit zöldfelületnek?
Természetesen a növényzettel fedett teljes értékű (nem alápincézett) kertterület.
A 253/1997.(XII.20.) Korm rendelet 5. számú mellékletében találhatóak a zöldfelület számításra vonatkozó most érvényes adatok és számítási lehetőségek.
Többszintes növényállomány zöldfelületi minimum értékei:
A zöldfelületet szintezettsége mértéke szerint is megkülönböztetik a szabályozási tervek, és nagy általánosságban a háromszintű növényzettel borítottságot írják elő.
Egyszintű növényzet: a gyep- vagy talajtakaró felület
Kétszintű növényzet: gyepfelület és
Háromszintű növényzet: gyepfelület,
Tetőkertek(
Egybefüggő, legalább
Épített szerkezet feletti termőföld vastagsága | Telepíthető növényállomány | Tetőkert összterületéből a zöldfelületbe számítható rész |
6- | Egyszintes, | 10 % |
15- | Egyszintes, gyeppel vagy talajtakaró növényekkel borított | 20 % |
30- | Kétszintes, | 40 % |
80 cm-nél vastagabb termőréteg | Háromszintes,g | 55 % |
Homlokzati zöldfelületek beszámítása a zöldfelületbe
A befuttatni tervezett homlokzat
További, nem zöldterületek beszámítása a zöldfelületbe:
Kerti burkolatok beszámítása a zöldfelületbe
Teherbíró burkolat nem számítható a zöldfelületbe. Maximális mérete a teljes telekterületre vonatkozó maximálisan megengedett beépítési százalék és a minimálisan előírt zöldfelületi százalék különbözetéből számítható ki.
Kerti sétány területe, amennyiben víz és légáteresztő szerkezetben épül, vagyis alábetonozás nélkül, a minimálisan előírt zöldfelület 30 %át nem meghaladó mértékben beszámítható a zöldfelületbe.
Ilyen a tipegő kő-, zúzottkő- és gyöngykavicsburkolat.
Kerti vízfelületek beszámítása a zöldfelületbe
Úszómedence műszaki létesítmény, építése engedély köteles és területe nem számítható bele a zöldfelületbe.
Ökotó, mint biológiailag aktív felület és tömeg beszámítható a zöldfelületbe, de építése