kertészkedő néphagyomány
Március 25-ét a néphagyomány Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának nevezi, ez az „Angyali üdvözlet” napja, Jézus fogantatásának ünnepe.
Az évkör több Mária napot ismer és ünnepel, a magyar hagyományban ezek közül 7 névünnep kitüntetet, melyet együtt a Hétboldogasszony elnevezésen tartunk számon. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja egyike a Hétboldogasszony ünnepnek.
Az emléknapot a magyar szakrális évrendben Szent László király megerősítette.
Mátyás király ez napon budai várának kertjében hatalmas tüzeket rakatott, hogy találkozhasson Föld az éggel és nászukat megülhessék.
A régi magyar név, és a hozzá fűződő gazdag hiedelemanyag mutatja, hogy az oltás, szemzés hagyományos napja volt ez a Kárpát-medencében, mikor Mária méhébe fogadta Jézust.
Az oltás, szemzés szakrális cselekedetéhez a teremtő kedvében lévő Atya segítségét remélték ekkor a kertészkedő gazdák, és azt mondták: „az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt.” Úgy tartották, az e napon oltott fát nem szabad letörni, tisztogatni vagy kivágni, hagyni kell maga természete szerint nőni és magától kell elkorhadnia.
A hagyományokra alapozva Zala- és Vas megyei civilek e napra országos mozgalmat indítottak régi gyümölcsfajok és fajták ültetésére, oltására, hogy a Kárpáthaza eltűnőben lévő gazdag gyümölcskincsét átmentsék a következő generációknak.
E nap koronája volt, hogy Mária hazahozza az énekesmadarakat is. Megfigyeléseik szerint e napon tértek haza a fecskék messzi útjukról.
Termőnap palántára. Az e napon ültetet palánta megmarad, erőteljesen fejlődik. Korai salátát, petrezselymet és zellert bátran palántázhatunk.
Időjósló napként is számon tartjuk.
Végre egy biztató előrejelzés erre az évre!
