HTML

"Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a Föld, fölötted az Ég, benned a létra."
(Weöres Sándor: Szembe-fordított tükrök)

Aranyfa kertje

Úton járó kertészek vagyunk. A kertészet világában szerzett elméleti tudásunkat gyakorlati tapasztalatainkkal és őseink több száz éves hagyományaival ötvözzük. Az ARANYFA számunkra a Teremtő és a Teremtett világ, az ember és a természet közösségét jelképezi. Tervező és építő emberként az ember, az épített környezet és a természet együtt LÉLEK(G)-zésén dolgozunk. Légy társunk e kalandos úton! Megyesi Éva és Müller Krisztina

Arc-Kép

Megyesi Éva
kertészmérnök

Sokáig azt gondoltam, hogy véletlenül lettem kertész, hisz a gimnáziumi kedvenc tantárgyaim alapján választottam a Kertészeti Egyetemet. Csak évekkel később derült ki, hogy családom számára akkori választásom egyáltalán nem volt meglepetés.
tovább »



Müller Krisztina
táj- és kertépítész,
vezető tervező

Kaposváron születtem, május 27-én, Pünkösdváró péntek reggelén.
Az út így magától értetődően adódott: az ég- igérő- fát kell megjárnom.
tovább »

aranyfa kertjei

 

A Felvidék déli peremén húzódnak a volt Károlyi birtokok, kastélyokkal, vadászházakkal.

Hollóháza mellett, a Nagy-Milic oldalán mesebeli vadászház található. A svájci romantikát idéző kétszintes épület az erdő mélyén bújik el, környezete mesterien formált, az épület közvetlen környezetén érződik az avatott kéznyom, a „gyűjteményes kert” és az erdő közötti határt elmosták az alkotói ecsetvonások, majd az elhagyatottság évtizedei.  A gróf Károlyi család egykori tulajdonát képező vadászkastély, Lászlótanya, a szlovák határ mentén, hazánk jelenlegi legészakibb pontján található. A 60-as évektől SZOT üdülő volt, majd az állam 1996-ban eladta a leharcolt épületet az elhanyagolt parkerdővel.

 

Az új tulajdonos felújította a vadászházat és 2005. májusában a vadászház közvetlen környezetének rendezéséhez tervet kért tőlem. Ekkor jártam először a tájkertben. A feladat maga volt az üdülés.

 

Az épülettől nem messze, hatalmas vörösfenyőktől és bükköktől rejtve, több méter magas partfal alatt betonmedencét találtam. A medencét talán fürdőzés céljából építtették a SZOT üdülő kezelői, valószínűsíthetően egy korábbi tó helyén.

 

A vízfelülethez a behajtó úttól mértani rendben alakított rézsűkkel és pihenőkkel szabdalt rózsakert maradványait találtam. Megbízásom erre a két területre vonatkozott: tájképi kerthez illő vízfelületté formáljam a repedezett betonmedencét és a tereplépcsőknek adjam vissza korábbi arcát.

A betonmedencébe szigetelő fóliát terveztem, a parton mocsárzónával, a partfal felől az erdő fái alól kibukkanó csobogóval.

 

A tereplépcsőt újra rendeztük, gyomtalanítottuk és gyepesítettük, a növényágyásokba új rózsatöveket tettünk. A rendezett terep formáját hangsúlyozva szimmetrikusan elhelyezett faszerkezetű rózsalugasokat is terveztem, de legutóbbi ott jártamkor azok még nem készültek el. Több éve nem jártam Lászlótanyán, de az interneten láttam róla azóta készült videót, tervezett növényeim azóta szépen megnőttek, festői ágyásokká fejlődtek.

 

Kik voltak a Károlyiak?

Az ősi nemesi Károlyi család a honfoglalókig vezeti vissza eredetét: Kond vezér második fiától Kaplontól származtatják magukat. A család férfi tagjai évszázadokon át a hatalom előszobájában mozgolódtak, pallosjoggal rendelkeztek, Zsigmond magyar király és német-római császár kísérői voltak külföldi tárgyalásain. Mégis a korai időkből inkább két nagyasszony nevét őrzi emlékezetünk: Károlyi Katáét, ki a Bethlen István erdélyi fejedelem és Károlyi Zsuzsannáét, ki Bethlen Gábor fejedelem felesége volt. Zsuzsanna alakját Móricz a Erdély-Tündérkert című trilógiájában impulzívan festi meg. A későbbi Károlyiak hol a császár hűségén, hol hazájuk oldalán álltak. Károlyi Sándor, Rákóczi Ferenc erdélyi csapatainak főparancsnoka a romhányi csata után köpönyeget váltott, és nagy szerepet vállat a szatmári béke tető alá hozásában, jutalmul altábornagyi, majd tábornagyi kinevezést kapott a császártól.

Károlyi István, Szécsényi körének egyik háttérbe húzódó személyisége az 1838-as árvíz után alapítja meg Újpestet, a területre ipart, kereskedelmet is telepítve megalapozza a virágzó fejlődést.

A kiterjedt család legvitatottabb alakja Károlyi Mihály „a vörös gróf”, a trianoni katasztrófát megelőző idők első köztársasági elnöke, az emigrációban a kisantant és a Szovjetunió munkatársa, majd a Rákosi rezsim nagykövete.

Károlyi László, ki László-tanya névadója volt, az 1945-46-os inflációs időszakban, itt a lászlótanyai kastélyban készítette elő munkatársaival a forint kibocsátását. 

Címkék: kertet tervezünk aranyfa kertjei kerttörténet

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://aranyfa.blog.hu/api/trackback/id/tr1004523328

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.
"Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a Föld, fölötted az Ég, benned a létra."
(Weöres Sándor: Szembe-fordított tükrök)