kertet tervezünk
Múlt és jelen.
A művészetek újítási törekvései az ősi gyökerekbe kapaszkodnak. A modern kertépítészet sokat tanult a barokk térformálásból és bátran támaszkodik az egyiptomi matematikai pontosságú kertépítési hagyományokra. A ma konceptuális tájtervezői kínosan ügyelnek arra, hogy felül emelkedjenek magán a történelmen, az emberin és a szakmain. Közben észre sem veszik „kreatív tervezésük” ősképei a múltból merülnek fel.
Így merült fel a múltból a magányos kő kertarchitektúra elemként való alkalmazása a közterek és intézménykertek „minimál kertépítészetben”. Fa, gyep és a szikla.
A közterületekről aztán a családi házak kertjébe sétáltak a magányos kövek, de a szikár elrendezés a kövek lábánál virágzó cserjékkel évelőkkel egészült ki, mintha a halott kő alól próbálna előtörni az élet.
Ez a megfogalmazás szemben áll a történeti előzmények küldetésével és feladatával.
A magányos kő, ahogy a kelták nevezték a menhir függőlegesen felállított megmunkálatlan sziklát jelent.A tájépítészt történetének első alapmozdulata volt.
A megalitkultúra a neolitikum elejére tehető. Szerte Európában hatalmas kőkolosszusokat állítottak.
A sziklák többnyire magányosan állnak, de vannak helyek, például Carnacban, hol mezőket alkotnak a sorokba rendezett menchirek.
Méreteik általában az ember magasságát jóval meghaladják, de gigantikus méretűek is vannak köztük, egy Bretagne-ban álló menhir 22 méteres magasságú, becsült súlya 320 tonna.
Felállításának technikájára a mai napig nem találják a kutatók a magyarázatot. Rejtély, hogyan tudták felállítani.
A menhir súlypontot teremt a kertben, tájban ahol áll.
A súlyponti helyzet nemcsak mint látvány érdekes, sőt nem a látványért állították. Nem esztétikai értékként kezelték, nem az volt a célja, hogy megdöbbentsen és lenyűgözzön.
A menchirek fallikus szimbólumok.
Az álló menchir erőkoncentráció, a Föld „akupunktúrás pontja”, köldök pont, hol Föld és Ég összeköttetésbe kerül: a teremtés vagy termékenység helye, a földi világ tovább élésének záloga. Az álló magányos kő nem a halott ásványi világ, hanem az élet letéteményese, a fenti-, megtermékenyítő világ közvetítője.