December hava maga a várakozás. Az ókorban a téli napfordulón a Napisten újjászületését várták a Nyilas sötét barlangjából. A keresztény világ a Fiúisten megszületését ünnepli karácsony szent estéjén. Az advent izgatott várakozásra évezredek óta szimbolikus cselekedetekben ölt testet. E cselekedetekben az emberiség legszorongatóbb emberi kérdéseire keresi a kozmosz válaszát. A vízbe helyezett, mélyen alvó „Katalin- és Borbála ágak” karácsonyi zöld levél pompája a halál utáni újjászületésről vall. A Luca napi alvó búzamag élettől duzzadó karácsonyi hajtásai az öröklét bizonyságát hordozzák.
Fokozatosan felejtésbe merülő hagyományaink újra élesztésével, korunkhoz igazgatásával teljesebbé válik az ünnep. Még a fény megszületését várjuk, helyezzük el kint a bejárati ajtó közelében és bent a szobában a fény növényeit. Melyeket? Tudjuk, hogy a fényes és a fenyves összetartozó fogalmak. A fenyőt, régi korok legszentebb fáját minden kultúrkör a fénnyel egylényegűnek tartotta. Európa különböző népei a tél közepén álló világfa földi másának a lucfenyőt látták. Nyári társa a tölgy volt. A fenyő a fordulat, az újjászületés, az erősödő napfény jelképe, a karácsony növénye. A feldíszített fenyőfa állításának hagyománya nem régi, hazánkban csak 190 éves múltra tekint vissza. Előtte a fenyő, mint a család életfája kint a kertben töltötte be fontos feladatát, a karácsonyi asztalt pedig az adventi koszorú díszítette.
A cédrusok az emberiség vízözöntörténetének szereplői. Noé cédrusfából építette bárkáját. Tudjuk, hogy az Atlasz lábánál a Cedrus atlanticaból a Libanon hegységnél a Cedrus libaniból és a Himalája lábánál a Cedrus deodoraból készültek a hajók. A hajók melyek mitikus utazások eszközei, átviszik a hőst a születés-halál újjászületés határain. Egyiptom Napistene is cédrusbárkán járta be kozmikus útját nap mint nap..
Jézus Krisztus két csodatétele is kötődik a cédrusbárkához, az egyik a csodálatos halászatként ismert történet, a másik pedig a viharos tenger lecsillapításának regéje.
A ciprusok szintén legendás növények. Nemcsak a Paradicsom jelképei az örök életet idézve, de a bölcsesség és a kiválasztottság szimbólumai is. A legenda szerint az első ciprusfát Zarathusztra ültette a Földön, melynek magja az édenkertből származott. A világosság istenének Ahura-Mazdának is szent fája a ciprus. A mediterrán világ legendák sokaságát szőtte e fa köré.
