Szeretek maradandó ajándékokat adni a gyermekeimnek születésnapjukra, ezért az utóbbi években ha csak lehet kirándulni viszem őket. Ilyen szülinapi ajándék volt augusztus utolsó hétvégéjén egy kirándulás az Őrvidéken. Vasárnap kora reggel Sopron belvárosában sétáltunk.
„A leghűségesebb város” - Civitas Fidelissima – az Ikva völgyébe települt. A város már az őskor óta egy helyben áll, a római fórum a mai főtér területén volt. A Kr. u. 4. századi városlakók a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, a védelmi vonalat a népvándorlás korában valószínűleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben az itt élők az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később tűzvészben enyészett el, a bedöngölt agyag pedig salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján is feltárták. 
A város viharos középkort ért meg. A várostól délre, illetve nyugatra elterülő dombvidék a Kárpát-medence Őrvidéke, ami 1225 óta az oklevelekben is szerepel, mint az egykori íjászok őrhelye. Ez a terület a Lővérek, mely nevében is a lövészekre emlékezik.
1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét 8000 aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A várost több mint 20 év után Mátyás visszaszerezte, 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadja a Szentkoronát és az elzálogosított területeket. 1529-ben a törökök feldúlták a várost, de be nem hódoltatták. 1676-ban a város leégett, ezután épült ki a barokk városmag, a középkori nőtt város szerkezetét megtartva. A „nőtt város” a szerves városfejlődés városépítészeti megfogalmazása, vagyis az utcahálózat és városszerkezet a terepadottságokhoz, birtokviszonyokhoz alkalmazkodva fejlődik és nem egy szabályos térháló feszül rá a város területére.
A Városháza és a Tűztorony a bencések templomától nézve.
A barokk főtér legismertebb épülete, a város jelképe a 61 m magas Tűztorony.
A torony tömbje a román, középső erkélykoszorúja a reneszánsz, toronysisakja a barokk jegyeiben készült.
A torony lábánál található Hűségkapu, neve az 1921-es Trianont követő népszavazásnak állít emléket, mikor a város lakói a Magyarországhoz tartozás mellett döntöttek. Ezóta nevezzük Sopront a hűség városának.
A toronyhoz simulva épült a Millennium évében a Városháza eklektikus épülete.
A Szentháromság szobor és a bencés templom a Városháza árkádjai alól nézve.
A ferences által épített és a Boldogságos Szűznek szentelt templom a XIII. századi magyar gótika egyik legjelentősebb emléke. Az építő szerzetesrendet II. József 1787-ben tette ki rendházukból. 1802-ben az üresen álló rendház a bencésekhez került.
A bencés templom előkertje felújítás után.
A régészeti Park a Várkerületben a Városháza mögött az ókori Scarbantia romjaival
