Dzsungelgyümölcsös. Ki tudja még, hogy nem az esőerdőkről, hanem a magyar folyamközökről beszélünk?
A középkori magyar jólét egyik alappillére az egész Kárpát-medencére kiterjedő ártéri gazdálkodás volt. Az ártér hasznosítása nagyon sokrétű volt, nem csak a vízgazdálkodásra korlátozódott. Az ártereken, töltések oldalában ültetett vagy madár hordta magokról kelt gyümölcstermő cserjékből, fákból, idővel erdővé terebélyesedő dzsungelgyümölcsösök jöttek létre.