magyar kert
Szent Borbála vértanúságának napja december 4-e. A bányászok, kohászok, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentje, a 14 segítőszent egyike.
Személyéhez 13 csodás eseményt kötnek, tisztelőit az a hit hatja át, hogy nem halnak meg gyónás és a betegek kenete felvétele nélkül.
Hazánkban gazdag néphagyománykincs kapcsolódik nevéhez.
Neve napján vágtak ágakat a gyümölcsfákról a legények és tették azt vázába a leányok a szobaasztalára. Tájegységenként változó volt a gyümölcságak száma és faja is. Leggyakrabban 3, 4 vagy 7 ágat helyeztek vázába. A 3-as szám a jelképezi a Szentháromságot, a világ szellemi aspektusát, az ember testi-lelki-szellemi lényét.
A 4-es a teremtett világ száma, a négy világtájé és négy évszaké, vagyis a földi orientáció száma. A 7=3+4-gyel, így hordozza teljesség egy fajtáját, és a Naprendszer kozmológiailag fontos 7 bolygójára utal. Ebből fakadóan a Karácsonyt váró zöldellő ágak az asztalon kozmikus középpontot teremtettek a régiség otthonaiban.
Az adventi asztalról nem hiányozhatót az levelező almaág. Az almafa a megkísértés, de egyben az ember tudatra és tudásra ébredésének szimbóluma.
A keresztben elvágott magházak pentagrammája az érzéki anyagban elrejtett szellemet jelképezte a középkorban. A bűnbeesés almafája, Éva gyümölcse, mára inkább Mária ötszirmú almavirágaként kap hangsúlyt a növényszimbolikában.
A zöldellő almaág az egészség, gyümölcse a szerelem jelképe, szerelmi ajándék, a lakodalmasok a belétűzött rozmaringgal díszül hordozták Baranyában. Dísz a karácsonyfán, jelképes áldozati ajándék a kiskorukban elhunyt gyermekekért. A régiek legfontosabb vitamintartalékja savanyú káposztával, fontos téli tápszer, böjtben is nyersen, aszalékként megfőzve, a csecsemőknek első tápláléka az anyatej után.
A nőies természetű alma lelki párja a férfias erőt képviselő körte.
A görög epikus hagyomány szerint Zeusz fia Tantalosz, ki az istenek ellen támadt, büntetésül örök időkig tartó vezeklést kapott: A Hádészban a vízpartján egy körtefa alatt kell állnia, hol nem ihat, mert ha lehajol a víz kiapad, nem ehet, mert ha a gyümölcsért nyúl az ágak elhajlanak előle.
A körte a mítoszban a férfias, istenekhez hű, állhatatos keménységet képviseli.
A Hold növénye a cseresznye és a meggy. Egyes mondák szerint az erdő szellemei az erdőszéli cseresznyefában laknak, s tavasszal benne egyesülnek. Ennek nyomán e fa növeli az ember erotikus kisugárzását és felébreszti benne a szerelem utáni vágyat.
De nem csak szeretet és szerelemvarázsláshoz hanem betegségek és bajok kezelésére is használták gyógyírként.
A szárított cseresznyeszárból főzött tea remek köhögéscsillapító, a cseresznyelé az alacsony vérnyomás gyógyszere. Ha a cseresznyemagokat kispárnába töltve és melegítve a hasunkra tesszük, megszünteti az görcsöket.
Az antikvitás lédús csemegéje az őszibarack.
A virágzó őszibarack rózsaszín ágai a hosszú élet, a halhatatlanság jelképei.
A kajszi az ókori perzsa kertek kedvelt fája volt, így nem csoda, hogy Severus római császár a perzsák felett aratandó győzelem jelképének tekintette, mikor kertjében a babérfa túlnőtte a barackot.
A barackból készült aszalványok, liktáriumok a Karácsonyi konyha elengedhetetlen alapanyagai, mert a lédús gyümölcse, mint a szőlő is a fényt koncentrálja magában.
Az eperfa a népregékben a hűség és kitartás jelképe.
