aranyfa kertje

Újra divat lett a kertekben a hortenzia. A nemesítők újabb és újabb, egyre különlegesebb színű és formájú virágokat nevelő fajtákat keresnek és találnak is persze, a növénykedvelők örömére. Az adatok szerint a hortenzia Ázsiából és az amerikai kontinensről került be Európába 1788 táján.  A sok fajta közül kiválasztottam most kettőt, a kedvenceimet.

A kaliforniai Antony Evans és kollégái az új ötletek közösségi finanszírozását segítő oldalon, a Kickstarteren, kísérleteik megkezdéséhez szerettek volna támogatókat keresni. Céljuk: felejtsük el a köztéri lámpákat a jövőben, és világító fákat ültessünk a helyükre. Július közepéig már 484 ezer dollárt kaptak közel 8500 embertől

A világító fehérjék használata nem ismeretlen a biológiai kutatásokban (2008-ban Nobel-díj is járt értük). Evansék a kísérleteket nem rögtön fákon, hanem a lúdfű (Arabidopsis thaliana) nevű, minden ízében jól ismert gazon fogják megkezdeni, amelybe a Vibrio fischeri nevű tengeri baktériumból ültetnek be géneket.

A szagok és illatok életünk minden pillanatában jelen vannak. Orrüregünk mintegy százmillió szaglósejtje segítségével a kiváltott inger közvetlenül jut az agyunkba. Ez az érzékszervünk az egyetlen, melynek segítségével a központi idegrendszerünk befolyástól mentes kapcsolatban van a külvilággal. Így a szagok és illatok azonnal hatnak gondolatainkra, közérzetünkre. Idézzük csak fel, milyen érzetet vált ki belőlünk az a pillanat, amikor megszagolunk egy rózsát, egy liliomot, vagy akár a hársfa virágját. 

Rábasebes kicsiny község a Rábaközben, lakóinak száma nem éri el a 100 főt. A falu a Rába árterére települt már az 1200-as években. A területről az első írásos említés 1263-ból származik.. A térség a pápóci pálos rendi perjelség birtoka volt, majd átélte a középső országrész hányattatásait: a török jött, maradt  és aztán ment, kuruc-labanc háborúk, szabadságharc.

A Múzeumok Éjszakáján Gödöllőn jártam. A véletlen és a barátaim úgy hozták, hogy megnéztük a GIM-ház, a Gödöllői Iparművészeti Műhely kiállításait is. Korábban nem sokat hallottam az épületet körülvevő kertről, Ilka néni (Körösfői Kriesch Aladár felesége) illatos kertjéről, mely az egykori Gödöllői Művésztelep életének fontos színtere volt. De most megtapasztalhattam a lényegét. Már sötétben értünk oda, így a kiállítás fényei mellett a kertből tényleg csak az illatok értek el hozzám először és meghatározóan. Nagy meglepetésemre és örömömre.

A bejárat mellett illatos japánlonc (Lonicera japonica ’Halliana’) fogadja a betérőt. Édes illata elbűvölő, tényleg.

A bársonyka vagy büdöske fészkesek családjába tartozó egynyári virág, több mint 200 éve a magyar kertek elmaradhatatlan növénye, talán mert hosszan virágzik, szárazságtűrő és a betegségekkel szemben ellenálló.  A nemzetség dél- és közép-amerikai eredetű, de vadon élő tagjai Dél- és Kelet-Afrikában és Ausztráliában is élnek.

Sarlós Boldogasszony

Július 2. – RÁK havában - otthon lévő bolygója a Hold.

Mária Erzsébetnél tett látogatásának emlékünnepe. 1263-ban a ferences rendekben vezették be az ünnepnapot, de mára csak Németországban és Magyarországon ünneplik.

Ekkor már teljes érésű a gabona, hazánk több tájegységén ez volt az aratás kezdő ünnepe, a nap hajnalán egy nő kezdte meg az aratást kezében a Holdat jelképező sarlóval.

Ez napokban a Hold teljes erőben tevékenykedik:   a nő ilyenkor kiteljesedhet és sorsa beteljesedhet - áldott állapotban, gyermekkel teljes lehet.

Sarlós Boldogasszony előkészíti a Nap alkonyi útját, mert a nyári Napfordulón túl jutva az évkörben a Nap leáldozása következik. Sarlós Mária a Menny éjszakai királyné asszonya.