Látni és nem megragadni, látni és nem megtartani, útjára engedni. A hanami, a cseresznyevirágzás japán ünnepe ezt idézi meg. A természet csodálatát, a szépség örömét úgy jeleníti meg, hogy tudjuk, talán holnap egy erős szél, egy hideg éjszaka vagy egyszerűen az idő hossza lesz az, ami elhervasztja a szirmokat, hogy azok aztán lehullva még egy rövid idegig a talajt színesítsék meg.
Japánban a cseresznyefák virágzása örömünnep, fiatalok, idősek kelnek útra minden évben, hogy újra lássák a virágok és az élet csodáját.
A hanami (花見, szó szerint „virágnézés”) gyönyörködés a tavasszal virágzó cseresznyében és a japán szilvában. A cseresznyefa virágzása rövid ideig tart, a teljes virágba borulás (mankai) és az első virágfakadás (kaika) között általában mindösszesen egy hét van.
Hazánkban is ismertek és egyre kedveltebbek a japánból származó díszcseresznye fajták. Sokan ültetik és a fák ilyenkor a rózsaszín különböző árnyalataiba öltöztetik a kertet. Léteznek karcsú (Prunus serrulata ’Amanogawa’) és szélesen oszlopos (Prunus serrulata ’Taihaku’) koronájú fajták. Ismertek a fordított kúp alakú koronát nevelőek (Prunus serrulata ’Kanzan’ és Prunus serrulata ’Royal Burgundy’) és a csüngő ágúak (Prunus x yedoensis ’Shidare-yoshino’) vagy a különleges fehéres zöld virágú fajták (Prunus serrulata ’Ukon’) is.
Budapesten, a Füvészkert gyűjteményében látogassuk meg ezeket a fákat, ott még többet is láthatunk. Most nyílnak.
