Kertet tervezünk
A legszebb hónap a május, mikor a kertem rózsaszínbe öltözik. Ha időm engedi ilyenkor szeretek hosszú órákat ücsörögni a kertben, nézni a nyíló bokrokat.
Nincs rózsaszín ruhám, nem építettem a lányomnak rózsaszín lányszobát. Eddig azt gondoltam: nem szeretem a rózsaszínt, az nem is szín. Szín a fehér, a kék, a sárga, a piros, a lila. A rózsaszín a rózsa színe. A rózsa színe? Vagyis a virágok királynőjének ruhája? Igen.
Lehet, hogy tévedtem és mégis kedvelem a rózsaszínt? Körülnézve a kertben, igen. A kisfiam ablaka előtt a szomszéd tűzfalát rózsaloncok (Weigela sp) takarják. Virágpompája május közepén teljes, ilyenkor reggelente a függönyök széthúzása az öröm maga. Az 5-6 éve telepített cserjék, még itt a sanyarú homokon is szépen fejlődésnek indultak, annak ellenére, hogy metszőollót csak ritkán látnak. Eléjük 1-2 éve talajtakaró rózsákat ültettünk. A rózsaszín törperózsák hosszú heteken át nyílnak és ha gondosan öntözgetjük őket és nyáron át jól érzik magukat, akkor a rózsalonccal együtt augusztusban újra nyílnak. Ez már csak olyan vénasszonyos tündöklés, mégis szív melengető élmény.
A rózsaloncok mellett a japánfűz (Salix integra ’Hakuro Nishiki’) bontja friss 
leveleit.
Kihajtáskor a fehérfoltos levélvégek rózsaszínben játszanak. Maga a mese, szomszédjaim is így látják, minden évben megcsodálják. A japánfűz az utca kíváncsi tekintetétől takarja a kertet. Nálunk bokorfának nő, mert oltási helye 40 cm-rel van a gyökérnyak felett, de ha valaki 150-
A kerítés mellett tovább haladva a 
japánfűz másik oldalán, hogy, hogy nem egy viráglonc (Kolkwitzia amabilis) rózsaszín gömbje vonzza a tekintetet. Alatta jó egy kicsit a meghúzódni, lehajló ágai alatt elfér a kis asztal és a nyugágy is. Kolkwitzia és csipketea, nincs is pihentetőbb egy vasárnap délután, mit virágsátorban olvasgatni.
