É v s z a k o k a k e r t b e n
A nyár igazán üdítő színfoltjai napos helyen, száraz, kavicsos, vagy éppen homokos talajban a kaliforniai kakukkmák és a porcsinrózsa. Ez a két növény egész nyáron nyílik, érő magjait elszórva pedig a következő évben is biztosan kikel ott, ahol előtte volt. Sok apró, pici, fekete magját begyűjthetjük, elvethetjük és akkor a kert más részein is élvezhetjük majd színgazdagságukat.
A porcsinrózsa (Portulaca) igazi túlélő. A sok nedvesség, az árnyék és kikelésekor a gyomok veszélyeztetik csak növekedését. Júniustól októberig virágzik. Borús és esős időben, napnyugta után becsukja virágait. A kép felső részén láthatóak a toktermésben megérett magvak, melyeket áprilisban vessünk majd el.
A kakukkmák (Eschscholzia) igényeiben megegyezik a porcsinrózsával, de csak augusztus végéig, szeptember elejéig nyílik. Kötött és tápdús talajban gyengébben fejlődik. Árnyékos helyen és napnyugta után virágai összecsukódnak, de napsütésben ragyogó sárgába öltöztetik az ágyást. A fotón látható hosszúkás toktermése, mely bebarnul, ha magok megértek benne. Magjait szeptember végén vagy márciusban vessük el.
A magvak gyűjtése egyszerű: amikor látjuk, hogy egyre több magtok érik be, és nyílik fel, hetente többször nézzük át a növényeket. Fogjunk egy papírzacskót, óvatosan szedjük le a még szét nem nyílt, de már érett, megbarnult magtokokat, bontsuk szét őket, majd a pici magokat szórjuk bele a zacskóba. Annyit gyűjtsünk, amennyire úgy gondoljuk, hogy szükségünk lesz. Írjuk rá a zacskóra a növény nevét, a virág színét, a gyűjtés időpontját, majd tartsuk száraz, hűvös, fagymentes helyen a vetésig.
És ne felejtsük el tavasszal, hogy hova is tettük őket…