Vihorlat magyarul: vihar-látó-hegy, a Keleti Kárpátok belső trachitvonulatán helyezkedik el.
A Zemplén és Ung vármegyéken áthúzod hegylánc a Rákóczi család birtokain is áthúzódó, kiváló vadászterület volt. II. Rákóczi Ferenc is sokszor megjárta Vihorlat hegyeit, a hegyvonulatban megbújó Tengerszem (térképen most Morske Oko néven található, miután ma szlovák terület) partját.
A mélyen vallásos és meditatív alkatú vezérlő fejedelem élethelyzetéből fakadóan inkább visszavonulásai és nem egyszer kényszerű bujdosásai idején tartózkodott itt és nem a vadászatkedvéért rótta a meredélyt. A fejedelem néha-néha, ha tehette, pár napra megbújt a vihar-látó-helyen, ha védelemre szorult a Habsburgok indította alattomos támadások ellen (mint tudjuk bevált módszerük ellenlábasaik megmérgezése volt), vagy ha a erőt akart gyűjteni az elkövetkező nehéz időkre. A trachitból építkező hegy szelleme a téli napforduló időszakában (november vége- január vége), fejti ki teljes inspiráló hatását, mikor a Földön a Szaturnusz kőkemény ereje érvényesül. Ekkor érdemes egy magányos, visszavonuló hétvégét itt tölteni a menedékházban.
