HTML

"Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a Föld, fölötted az Ég, benned a létra."
(Weöres Sándor: Szembe-fordított tükrök)

Aranyfa kertje

Úton járó kertészek vagyunk. A kertészet világában szerzett elméleti tudásunkat gyakorlati tapasztalatainkkal és őseink több száz éves hagyományaival ötvözzük. Az ARANYFA számunkra a Teremtő és a Teremtett világ, az ember és a természet közösségét jelképezi. Tervező és építő emberként az ember, az épített környezet és a természet együtt LÉLEK(G)-zésén dolgozunk. Légy társunk e kalandos úton! Megyesi Éva és Müller Krisztina

Arc-Kép

Megyesi Éva
Green City akkreditált okleveles kertészmérnök

Sokáig azt gondoltam, hogy véletlenül lettem kertész, hisz a gimnáziumi kedvenc tantárgyaim alapján választottam a Kertészeti Egyetemet. Csak évekkel később derült ki, hogy családom számára akkori választásom egyáltalán nem volt meglepetés.
tovább »





Müller Krisztina
táj- és kertépítész,
vezető tervező

Kaposváron születtem, május 27-én, Pünkösdváró péntek reggelén.
Az út így magától értetődően adódott: az ég- igérő- fát kell megjárnom.
tovább »

kep.jpgA február édesen szomorú hónap. A hosszabbodó nappalok és az erősödő napfény vidámsággal teli, a tájkép azonban még lehangoló: csupasz faágak, lucskosan olvadó hó, komor kopasz mezők, téli fagyoktól sárgult gyep.

Nem meglepő hát, február jelölő növényei a csüngő ágrendszerű fák: leomló hajtásaikkal kedves melankóliát sugallnak a kertben. Kecses formájukkal, törékeny ágaikkal a kerti kép hangsúlyos elemei, ezért körültekintően helyezzük el őket.

A csüngő ágrendszerű fák helye a kertben

Szomorkodó fákat megfontoltan ültessünk előkertbe, a kapu mellé telepítést pedig feltétlenül kerüljük. A kert és a külvilág határa fölé sátorként nehezülő fák észrevétlenül is leküzdendő akadályt jelentenek otthonunkból való kilépéskor vagy hazajövetelkor. Tágas előkertbe telepíthetünk az ágaikkal földet érintő fákból. Élénk színekkel festett, függőleges tagolású homlokzat előtt egy leomló ágú japánakác folytatja, de egyúttal fel is oldja az épület architektonikus rendjét. Az épület meleg, eleven színei ellensúlyozzák a japán akác melankóliáját.

A gondosan elhelyezett csüngő ágú fák a kerti látvány középpontját alkotják, jellegzetes karakterük térformáló erővel bír. Egy szomorúfűz a tóparton vagy egy virágzó csüngő barack a gyertyánfák előterében vonzza a tekintetet. A hajló ágrendszerű fák kerti térbe illesztésére nincsenek általános előírások, mert minden fajnak és fajtának megvan a sajátos, a másiktól elütő tulajdonsága. Ezek az aprónak tűnő karakterbeli eltérések azonban adott növényeknél teljesen más növényi környezetet kívánnak. Mindegyik szomorú fáról elmondható, hogy tágas teret kíván maga körül és önmagánál vidámabb társaságra vágyik. Vagyis csak nagyon indokolt esetben ültessünk két csüngő fát egymás mellé. Két szomorú eperfa feloldhatatlan szimmetriát hozz létre, ámbár, ha célunk ez, akkor bátran alkalmazzuk.

Szomorú ’Pendula’ fák

szomoro_tristis.jpgA faiskolában a csüngő ágú fákat ’Pendula’ fajta névvel találhatjuk. Ma már a legkülönbözőbb fafajoknak vannak szomorkodó változatai. Legismertebb a szomorúfűz (Salix alba ’Tristi’). A gyász, az elmúlás, a boldogtalan szerelem szimbólumaként ismert fa gyorsan nő, terebélyes méretet ölt 12-15 m koronaátmérőjével, de viszonylag korán el is öregszik. Tipikus vízjelző növény, ezért ha lehet a medence vagy a tó közelébe ültessük, de számítsunk rá: leveleit már augusztus elején hullatja, ezért a vízfelület felszínéről a leveleket 2-3 naponta le kell halászni.

Erdős tájainkat szegélyező bokorfa a kecskefűz csüngő változata (S. caprea ’Pendula’), a kicsi alapterületű kertek kedvelt hajló ágú fácskája. A kecskefűz kecses, ernyőalakú koronát nevel. Levelei tojásdad alakúak, ezüstösek, barkái nagyok.


szomoru-körte.jpg

Kisebb kertekbe ültethető a szomorkodó díszkörte (Pyrus salicifolia ’Pendula’) is. A fűzlevelű körték pendula változata nem haladja meg a 7 m-t. A „csengő-bongó aranykörtefa” termése jelentéktelen, tavaszi fehér virágai Máriát jelképezik.


Hasonlóan szép tavaszi fácska a szomorú barack (Prunus persica ’Pendula’). Az eleinte sovány kis fácska lassan terebélyes formát ölt, s a kikelet legfeltűnőbb díszét alkotja. Virágai feltűnően szép rózsaszínek, e virágzásnak mi évről-évre örülhetünk, míg Hszivang-mun, a tündérkirálynő és a szépség istennőjének csodakertjében halhatatlanságot jelző barackfája csak ezerévenként egyszer nyílt és hozott gyümölcsöt.

szomoru_cseresznye.jpgSzintén kedvelt virágzó vidám pendula a hajló díszcseresznye (Prunus cerasus ’Kiku-Shidare-Sakura), virágai halvány rózsaszínek, famérete a barackéhoz hasonló. Nemcsak a tavaszi virágzása, de őszi lombszíne is mutatós. A japán kertek elengedhetetlen növénye.

A kecses ágrendszerű fákhoz tartozik, a természetesen lehajló ágú sámánfa, a nyírfa (Betula pendula). A nyírfa fehér kérge, kecses, világos, áttetsző koronája jól érvényesül sötét lombú fák, fenyőfélék előterében. Az egyetlen csüngő ágú fa, melyet csoportosan is ültethetünk, sőt, két-három suháng egy ültetőgödörbe telepítésével festői hatást érhetünk el.

szomoru_bükk_1.jpgA nyírfával ellentétben erőteljes megjelenésű a szomorú bükk (Fagus silvatica ’Pendula), közkedvelt vörös lombú változata (F.s. ’Pendula Purpurea’) feketében játszik. Herman Ottó szerint a bükkerdő templom, s valóban. A szomorú bükk azonban önmagában egy kápolna. A fa igen széles ernyőkoronát nevel. A 15-20 m magasra növő fa földig érő hajtásai 15 m széles kört határolnak le, e hatalmas sátor csak nagy méretű kertekben fér el. Hagyjuk szabadon érvényesülni az impozáns méretet, hátterébe világos lombozatú erdősávot vagy záró facsoportot telepítsünk.

szomoru_akac.jpg A 19. század kedvelt fája volt a japán akác (Sophora japonica ’Pendula’) ,mely olyan, mint egy felfújt sátor. Téli, kopasz látványa is jellegzetes, mutatós, gyökérszerű. Sötét színű lombozatával a 20. századforduló villakertjeinek kedvelt dúplázott növénye volt, erősítve vele az eklektikus építészet homlokzati szimmetriáját. A pihenőkertbe inkább magányosan ültessük, környezetébe ezüstös, felfelé törekvő növényeket telepítsünk.A japán akáccal egyidőben vált kedvelt  díszfává a szomorú eper(Morus alba ’Pendula’),  mely szintén széles koronát nevel. Hatalmas, tenyérre emlékeztető levelei érdesek, de világosabb habitosuak, mint az akác mély fényben játszó lombja.

szomoru_koris.jpgA kert aranysárga napkorongja az augusztus végi csüngő kőris (Fraxinus excelsior ’Pendula’). Levélzete, ágrendszere a japán akácot idézi, de lombszíne sokkal világosabb. Földet érő ágai zárt formát alkotnak. Szintén feltűnően szép kora őszi dísze a kertnek a sokkal kisebb koronát nevelő szomorú díszalma (Malus floribunda ’Pendula’). Ősszel vörösre színeződő sárga lombjának, tavasszal fehér Mária virágainak örülhetünk. A fa csak 6-7 m magasságik nő. Környezetébe ültethetünk vidámabb almaféléket

Címkék: kertet tervezünk

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aranyfa.blog.hu/api/trackback/id/tr715072262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
"Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a Föld, fölötted az Ég, benned a létra."
(Weöres Sándor: Szembe-fordított tükrök)
süti beállítások módosítása