N ö v é n y b e m u t a t ó
Az orchidea sosem tartozott a kedvenc növényeim közé. Talán azért, mert sosem sikerült életben tartanom példányait. Így néha elmentem egy-egy kiállításra, megcsodáltam különleges formáikat és színeiket, de nem igazán foglalkoztattak.
Egészen addig, míg egy barátom hosszabb időre külföldre nem utazott, és rám nem bízta orchideáját…
és az orchidea rövid időn belül tönkre nem ment. Szóval, én és az orchidea nem vagyunk jóban, összegeztem. Barátomék hazaérkezésük után kaptak tőlem egy szép virágzó példányt kárpótlásul, magamban pedig ünnepélyesen végleg elbúcsúztam a növénytől. De az ajándékba adott növény csak visszakerült hozzám. Így össze kellett szednem magam, hisz még egy nem pusztulhat el egy kertész keze alatt!
Így kezdődött el a barátságunk, aminek tapasztalatait röviden leírom.
Az orchideák gyökereinek fényre van szükségük. Ezért áttetsző cserépben neveljük őket, ne kerüljön az átlátszó műanyag cserép kaspóba, hacsak nem üvegből készült. Így láthatjuk is, ha valami gond van a gyökerekkel, a többségük üdezöld színű kell, hogy legyen.
Én átlagban hetente kétszer öntözöm. Egyszerűen hagyom a földjén átfolyni a vizet, egy pohárnyit öntök a cserepébe a mosdó felett. Miután a felesleges mennyiség kifolyt a cserépből, visszateszem a növényt a helyére. Fontos, hogy ne maradjon a tálában víz, azt ki kell önteni.
Elég rendszertelenül tápoldatozom, ezért sajnos halványzöldek a levelei, bár ennek ellenére nagyon szépen virágzik. Javaslom ezért tavasszal és nyáron havonta egyszer orchideatáp használatát.
Még egy dolog: elvirágzás után tényleg nem kell visszavágni a virágszárat. Vagy visszaszárad magától, és akkor vágjuk le, vagy a növény belőle egy újabb elágazást nevelve fog ismét nyílni.
Végül a virágzás és a fényviszonyok… Télen csak olyan helyen tudtam eddig tartani, ami sötétebb volt annál, mint amit igényelt volna. Ennek ellenére meglepetésemre elkezdett virágszárat nevelni. Ezután naponta rakosgattam egy ablak közelébe, hogy fényt kapjon. Lehet, hogy a napi figyelemnek köszönhetően – hisz így mindig foglalkoztam vele – az állandó mozgatás ellenére is bimbókat, majd virágokat hozott, ahogy a felső kép is mutatja és hónapok óta gyönyörű.
Az orchideák közül a pillekosbor, más néven éjjelilepke-orchidea (Phalaenopsis), amilyen az enyém is, kis odafigyeléssel és szeretettel könnyen kezelhető és megtartható. A trópusi Ázsiából származnak, de nemesített változatai azok, melyek az őshazától eltérő viszonyok között is felnevelhetőek. A fotót, melyen szép fehér pillekosbor orchideák láthatóak, egy kiállításon készítettem. Ezt már profik nevelték…
