Prága két botanikus kerttel is büszkélkedhet. Egyik, az 1750-es évek elején megnyílt 3,5 hektáros Károly Egyetem Botanikus Kert a belvárosban. A másik, a Trója városrészben, 1968-ban létrehozott 70 hektáros Prágai Botanikus Kert. Mindkettőt érdemes meglátogatni, de most az új botanikus kert üvegházába kalauzolok el mindenkit, aki most velem tart.
A Prágai Botanikus Kert jelenleg 4 hektáron fogad látogatókat, melynek igazi éke a 2004-ben elkészült, Fata Morgana névre keresztelt nyújtott „S” betűt formázó üvegház. A 130 méter hosszú, 17 méter széles, 4,5-11 méter között változó belmagasságú, kellemesen ívelő üvegház a trópusi és a szubtrópusi flóra elemeinek ad otthont. A klímaberendezést számítógép vezérli, mely kapcsolatban áll egy szabadtéren felállított kis meteorológiai állomással. Ennek az automatikus szabályozásnak köszönhetően a különböző vegetációjú területek hőmérséklete és páratartalma közötti különbség állandó, az ott élő növények igényeinek, eredeti élőhelyének megfelelő. Az üvegház bemutató területe 2190 négyzetméter.
Az üvegház szép "S" ívét nem sikerült lefotóznom, de a körülötte levő íves évelő kiültetésre is érdemes egy pillantást vetni - kárpótlásul...
Az eddig olvasott kissé száraz adatsor azért talán segített bennünket abban, hogy el tudjuk képzelni az üvegépület nagyságát. Most lépjünk beljebb és csodáljuk meg azokat a távoli földrészen élő növényeket, mely az üvegháznak köszönhetően most karnyújtásnyira vannak tőlünk.
Afrika és Ázsia, valamint Közép-, és Dél Amerika víz alatti élővilágát egy földalatti galériában láthatjuk. Üvegablakok előtt állva figyelhetünk meg mindent, ami egy trópusi tóban él, halakat, teknősöket, vízinövényeket.
Az egyik akvárium.
Tavirózsák a tóban. Még sosem láttam a tavirózsák tövét és levélszárait ilyen mélyről, a víz alól.
Ugyanez a tó és a tavirózsák felülről.
Afrika, Ausztrália és Amerika félsivatagi területeinek szukkulens növényei számára az üvegházban 35-55 % relatív páratartalmat biztosítanak.
Érezhetjük magunkat trópusi esőerdőben is, szinte Közép-, és Dél Amerikában.
De jelen van Afrika és Madagaszkár, Ausztrália és Óceánia, Vietnám, Borneo, Szumatra, Java és a Filippin szigetek flórája is. Itt épp Afrikában járunk...
Az üvegház legbelső része a dél-amerikai Andok, Ázsia és a szubtrópusi Dél-Afrika hegyi esőerdeinek, felhőerdeinek növényeit mutatja be. Aki nem járt ezeken a területeken, annak szokatlan az üvegházban tapasztalható 80-90 %-os páratartalom. Ezt csak úgy lehet itt biztosítani, hogy a nappal tartott 20 C hőmérsékleten óránként többször párásítanak. Ebben minden látogatónak része van, mert nem lehet olyan gyorsan végigmenni itt, hogy ne érezzük a permetet az arcunkon, vagy éppen a fényképezőgépünkön.
Különlegesség a Venezuela trópusi fennsíkjain, a krétakori homokkő táblahegyeken, a tepuin élő vegetáció a húsevő növényekkel.
A botanikus kert üvegházon kívüli élete és növényvilága is érdemes a figyelmünkre, köztük például az 500 taxonból, ezen belül 5000 növényből álló nősziromgyűjtemény. De ez már egy másik történet…
Végül: vajon mit jelent az üvegház különleges, titokzatosan csengő neve: Fata Morgana?
Íme: fata morgana - olasz eredetű szó, jelentése: fata: tündér, morgana: délibáb
fata morgana: délibábszerű légtükrözési jelenség, amelyet különböző hőmérsékletű légrétegeknek egymástól eltérő sugártörő képessége idéz elő (Idegen szavak és kifejezések szótára szerint)