É v s z a k o k a k e r t b e n
A nappalok még nyáriak, az éjszakák egyre hűvösebbek, a csapadékos őszi idő késik. Pedig szeptember utolsó napját írjuk. A nyáron tündöklő egynyári virágok életciklusuk végéhez közelednek, díszítőértékük a hosszú szárazság miatt is egyre csökken. Amint megjelennek majd a talajmenti fagyok, rövid időn belül elpusztulnak, a korábban szép kertrészletek, erkélyládák pedig megcsúnyulnak.
Ha télen, és a kora tavaszi hónapokban is szeretnénk élénk színeket látni itt-ott a kertben, vagy a teraszon, ültethetünk árvácskát és díszkáposztát.
Először tisztítsuk meg az ágyásokat, erkélyládákat az egynyári növények maradványaitól. Majd az új növények telepítése előtt terítsünk humusztrágyát a területre és ássuk fel. Az erkélyládák földjét cseréljük ki, vagy pótoljuk ki és műtrágyázzunk.
Az árvácskák (Viola x wittrockiana) virágai a szivárvány minden színében díszlenek. Vannak kisvirágú és nagyvirágú fajtái egyaránt. A palántákat 15-20 centiméteres tőtávolságra ültessük a kertben. Az erkélyládákban, kaspókban viszont akkor mutatnak jól, ha ennél sűrűbbre tervezzük a telepítést. Amennyiben az ültetést követő hetek, esetleg hónapok még mindig szárazak lesznek, a palántákat öntözzük bőségesen. Az árvácskák érdekesen reagálnak az erős téli hidegekre: hajtásaik egészen a talajszintig lekonyulnak, de ez nem a pusztulásukat jelzi, ettől nem kell megijedni. Az első meleg napsugarak hatására a növény újra felemelkedik a legnagyobb örömünkre.
A tél másik színes dísze lehet az ehető levelű, nem fagyérzékeny díszkáposzta (Brassica oleracea ssp. acephala). 30x40 centiméteres térállásba ültessük őket. Nincs értelme ennél sűrűbbre telepíteni őket, mert a növények kicsik maradnak, nem lesz elég helyük a növekedéshez. Lila, fehér, zöld, kékeszöld, esetleg rózsaszínes színárnyalatokat hoznak fodros, rojtos vagy éppen sima felületű leveleivel a téli kertekbe. 
