A vár neve: Krasznahorka, rég múlt időket idéz, megemlékezik a Kraszna nevű horkáról ki nyilvánvalóan mint hadúr e területet birtokolta a honfoglalás vagy hazatérés (kinek hogy tűnik pontosabb kifejezésnek) és a kalandozások körüli időkben. Adatok azonban erre vonatkozóan nincsenek, csupán a terület nevéből következtethetünk. A régi vár 1817-ben villámcsapás következtében leégett, csupán az új várrészek maradtak fent, melyeket az elmúlt évtizedekben renováltak. A vár újrészei pedig tegnap égtek le. Ki tudja mennyi idő kell míg újra látogathatjuk?
Történeti ismereteink az óvár építéséről vannak a 13. század második felétől. A várat a Csetneki és Máriássy család építtette, 1352-ben, hogy biztosítsák a Sajó völgyi útvonalat, majd a Bebekek szerezték meg és bővítették a várat.
Az 1440-es években Giskra serege elfoglalta a várat, majd tőle Hunyadi Mátyás visszavette. 1575-től az államosításig Andrássy birtok volt a vár, amit ők, 1578 és 1585 között reneszánsz erődítménnyé építették át, majd pompás palotává alakították.
A Várat elfoglalta 1678-ban Thököly serege, majd a Rákóczi szabadságharc idején maga a Nagyságos Vezérlő fejedelem is hosszabb időt lakott a várban, a vár urai, az Andrássy fivérek közül öten (István, György, Pál, Miklós és Mátyás) csatlakoztak a kurucokhoz. E nehéz időknek és az Andrássy családnak állít emléket Jókai: Lőcsei fehérasszony című világhírű regénye.
I. Lipót 1701-ben elrendelte a magyarországi várak lerombolását, a palotának minősített krasznahorkai vár elkerülte a gyújtókanócot, és 1711 utáni várrombolás idején sem pusztították le, talán az egyetlen áruló, császárhű Andrássynak, Péternek kedvezett ezzel a császári kamarilla.
A család a várat 1812-ig lakta, az ősi erődítmény idővel már nem nyújtott tulajdonosainak megfelelő kényelmet, ezért III. István özvegye, Festetich Mária grófnő a 19. század elején úgy döntött, elhagyja a várat és a közeli Várhosszúréten épített klasszicista kastélyba költözött. Az 1817-ben a villámcsapás következtében leégett, családi szimbólumként kezelt vár helyreállítását a család fontosnak tartotta és a legszükségesebb javításokat elvégeztette rajta, de a várba már, mint lakóhelyre nem költöztek vissza.
A vár kápolna fekete madonnájához körmenetekben zarándokoltak a hívők évszázadokon keresztül.
A fátlan hegytetőn falak közé szorított vár kertépítésre lehetőséget nem adott. A várfalak a hegykőzetéből nőnek ki.
A várba a természetes növényzet a hegyoldalakon kúszva belopakodik.
Termesztett növényeket, virágokat, illat- és fűszernövényeket azonban csak edényekben nevelgethetett a palota nagyasszonya az ablakokban és a függőfolyosók korlátjain. Az erődített vár, a reneszánsz palota ugyan a természeti környezetéből nőtt ki és uralta azt, de nem olvadt össze a tájjal a vidéki reneszánsz palotaépítés elvei szerint.