ajánló
A Magyar Tájépítészek Szövetségétől kaptam a napokban a meghívót, amit most közkincsé teszek, mert maga a kiállítás a nyilvánosságnak, vagyis minden érdeklődőnek szól.
Az alcsúti látogatás a hosszú hétvége egyik legszebb programja lehet. A kiállítás látogatás a kápolnában nem igényel sok időt, de a parkra szánjunk legalább egy félnapot.
Az alcsúti angolparkot, 1820-as években József nádor telepítette . Az ország nádora, I. Ferenc császár öccse, az első Habsburg, aki Magyarországon telepedett le, megalapítva a Habsburgok magyarországi ágát. Vele is az történt mint általában a hazánkban előítéletek nélkül megtelepedő külföldiekkel. Itt élt és közben magyarrá vált.
A Pollach Mihály által tervezett épület hazánk egyik legnagyobb klasszicista kastélya volt, míg állt. Mára az épületből csak a bejárati homlokzat timpanonja látható, mely, mint színházi díszlet áll a nagyrét szegélyén. A tájképi kertet a schönbrunni kertépítőmesterrel, Tost Károllyal terveztette meg a nádor.
A 40 hektáros tájképi kertben 300 növényfajt, köztük ritkaságokat telepített József nádor. A park az egész birodalom ékkövének számított. A park szerkezete a tájképi kert klasszikus elvei szerint került kialakításra, a kert határai beolvadnak a környező tájba. A kert fás növénygyűjteményének legszebb idős példányai platánok, török mogyorók, tulipánfák, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok, értékes a hárs,- juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is. Festői látványt nyújt a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró.
A birtok természetesen nem csak az angolparkból állt, hatalmas gazdaság tartozott hozzá, melyet a nádor egy-két évtized leforgása alatt mintagazdasággá fejlesztett, meghonosítva a legmodernebb mezőgazdálkodási elveket, módszereket és eszközöket. Az Etyekre vezető út mentén épült, korszerű tehénistállókat a falusiak „marhapaloták”-nak becézték.
A kiállítás helyszíne a kápolna, melyet 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján neoromán stílusban alakították ki a kastély szárnyához épített lóistállóból. A park pálmaházát Ybl Miklós tervete, mára csak maradványai láthatók, de épségben megmaradtak a régi angolpark építményei, a Babaház, a Gloriette és a Medveház.
A kápolna kerttörténeti kiállítása szép emlékeket idéz. Az első kiállítást az akkori Műemlékvédelmi Hivatal 1988-89 táján rendezte meg és harmad–negyed éves kertépítész hallgatóként egy hetes tavaszi gyakorlat keretében csoporttársaimmal takarítottuk ki a kápolna és a babaház környezetét, helyeztük el az installációkon a kiállítási fotókat.
Gyönyörű meleg napfényes tavaszi idő volt, az avarszinten harsogott az élet, a kiállítási tablók szépek voltak. Egyetemi éveim egyik legcsodásabb hete volt.
Szép kirándulást kívánok mindazoknak kik meglepik önmagukat egy alcsúti nappal az ébredő tavaszban!
