Pár napja eszembe jutott, hogy gyönyörű virágú gumós begónia (Begonia x tuberhybrida) gumók kaphatóak faiskolai üzletekben, virágboltokban. Gondoltam, talán írni kellene arról, miért érdekes ez a növény és mire figyeljünk, amikor elültetjük gumóit. Lássuk csak…
A növény a Begonia nemzetség egyik csodaszép virágú faja. A nemzetség a nevét Michel Begonról, San Domingo tizenhetedik században élt kormányzójáról kapta. Hogy miért? Nem tudni, talán ez volt az egyik kedvence, vagy valaki emléket szeretett volna állítani elődének. A növény maga Amerika, Ázsia, Afrika szubtrópusi, trópusi területein őshonos, gumókat, vagy rizómákat képez, lágyszárú növény, vagy éppen félcserje.
A ma ismert fajták Dél-Amerikában élő vad fajok keresztezésének eredményei. Az első hibrid fajtát 1869-ben hozta létre egy angliai kertészeti cég főkertésze. Ezt követően Európa sok országában kezdtek foglalkozni a faj nemesítésével. Először üvegházi növényként lett népszerű, csak évtizedekkel később lett keresett nyári kerti dísz.
Egyszerű, félig telt és telt virágú fajtákat találunk ma már a gumós begóniák között, amellett, hogy vannak nagy-, közép, és kis virágúak, valamint csüngő ágú fajták is. A legnagyobb virágok átmérője eléri a 20 centimétert, a kisvirágok 6 centiméter alattiak. És a színekről még nem is beszéltünk.
Igényes növény a gumós begónia, ez hozzátartozik az igazsághoz. Oda kell figyelni gondozására. Igényei egészen röviden: párás levegő, tápdús, enyhén savanyú talaj, sok víz és félárnyék. Ma már kaphatóak olyan új fajták is, melyeket tűző napon is tarthatunk, erre azonban rá kell kérdezni, amikor növényt vásárolunk.
Ha megvásároltuk a gumókat, vagy a tavalyi növényünk gumóit sikerült átteleltetnünk, akkor most, február közepétől becserepezhetjük őket.
Laza, enyhén savanyú kémhatású, tőzeges komposzttal töltsünk meg nagyobb cserepeket, majd olyan mélyen tegyük bele a gumókat, hogy a már jól látható kis rügyek felett csak vékony földtakarás legyen. Nagyobb cserépbe több gumót is tehetünk, körülbelül 5 centiméter maradjon köztük a távolság.
A hajtatás idején ne tartsunk túl magas a hőmérsékletet, mert megnyúlt, gyenge hajtásrendszerű növényeket kapunk. A gumós begónia ideális hajtatási hőmérséklete 16-18 C. Vigyázzunk, a növény érzékeny a túlöntözésre.
Az ültetéstől számítva két-három hónap múlva már gyönyörködhetünk is virágaiban. Ahogy a májusi fagyok elmúltak, kiültethetjük őket a kertbe, vagy neveljük őket edényes, ámpolna növényként. Különösen a csüngő ágú fajtái mutatnak nagyon jól más, azonos igényű balkon növényekkel is összeültetve. De akkor is csodaszép, ha csak gumós begónia kerül az erkélyünkre. Ahogy a képen látjuk.
