A nyári kánikula az idén már csak a Balaton partján elviselhető. És ha Balaton, akkor kirándulás Keszthelyre. Keszthely ma patinás csendes kisváros, turisztikai célpont, 200 évvel ezelőtt pezsgő szellemi központ volt, az ország legnagyszerűbb gondolkodói találkoztak itt a házigazda Festetics családnál. A „Balaton-kanyar” 1739-ben került vásárlás útján gróf Festetics Kristóf tulajdonába. A gróf azonnal invenciózus birtokrendezésbe kezdet. 1745-ben elindult a kastély építése, az uradalom korszerűsítése, mely a környező táj alakulására nagy hatást gyakorolt, a Hévízi-tó csatornájának tisztítására bivalyokat rendelt, kórházat és gyógyszertárat építtetett, valamint vitorlás gályát létesített a Balatonon.
A kastély körüli parkra Hofstädter Kristóf több tervet is készített a kor uralkodó barokk stílusában. A kertet egyszerű téglalap alakú táblákra osztotta, a táblákon belül szabályosan rendezett gyümölcsösök és veteményesek voltak. Hofstädter Kristóf terveiben dézsás narancsfákat és a teleltetésre orangerie-t is találhatunk. A gyümölcsösként funkcionáló kastélykertet Festetics Pál új tervek alapján bővítette, jobban kihasználva barokk térszervezés lehetőségeit.
A kastély középtengelyének folytatásában kettős hársfasort ültettetett, szabályoztatta, így egyenes vonalúvá tetette a gyümölcsöst átszelő Csókakői-patakot és a gyümölcsöstől északnyugati irányban pedig vadaskertet létesített. Festetics György, a család legismertebb személyisége 1782-ben örökölte meg a családi birtokot.
A birtok ügyeinek rendezése után 1797-ben megalapította az első magyar gazdasági iskolát, a Georgikon mezőgazdasági tanintézet, majd 1817-től évente kétszer - az Apollón és a múzsák hegyéről elnevezett - Helikon irodalmi ünnepségeket. Festetics Györgyöt a birtok rendezés kötötte le: Hévízen orvosi ellátással fürdőházat létesített az akkor még mocsaras tó közelében. Az egykori római erődnél, a mai Fenékpusztán kikötőmólót építtetett, az egykori erőd helyén pedig klasszicista stílusú díszes majorság épültet emelt, amelyhez va
dászház, méhes, fácánoskert tartozott.
Több generáció kiváló szellemben tartotta rendben a birtokot.
A kert újítója a nagy utazót II. Festetics Tasziló 1883-ban örökölte meg a birtokot, és megbízta az angliai származású neves tájkertész, Henry Ernest Milner –t a park korszerűsítésének terveivel. Milner eredeti ötletekkel állt elő: a közút nagyobb ívben kerülje el a kastélyt, a közút felőli magas kerítésfalat javasolt földfeltöltéssel és növénytakarással, kizárva így az út zavaró látványát és a tájképi igényeknek megfelelően a kilátást szabaddá téve a távoli táj felé, a Balaton irányába.
Az ívessé vált előkertben a kastély előreugró épületszárnyának középtengelyében utat létesített, csakúgy, mint a kastély vonalával párhuzamosan. Az utak metszéspontjába került a szökőkút, a kastéllyal párhuzamos út lezárására pedig egy-egy kerek szőnyegágyat tervezett. A középtengely díszes gloriettel zárult, melynek két oldalán szabad kilátást élvezhettek a Balaton és a város felé. Milner a hátsó kertet is átalakította, a kor divatja szerint virágokkal díszített kertrészt, ún. "pleasure-ground"-ot hozott létre.
A hátsó udvar a kastélytól távolodva tájkertté alakította: a parterre-ek mögött, az új istálló-kocsiszín kitakarására növényzettel ellátott kis dombot létesített, kert felőli előterében látványos vízeséssel, híddal ellátott kerti tavat építtetett. A tó környéki parkban növényritkaságok óriás példányai alatt hűsölhetünk a szokatlan forróságban.
