Lorántffy Zsuzsanna Erdély nagyasszonya 1600 táján született, az akkor végvárnak számító Sajó parti Ónod várában. A napokban, április 18-án emlékezünk 1660-ban bekövetkező halálának 355. évfordulójára. Lorántffy Zsuzsanna korán, már 1614-re, vérzivataros időkben, árván maradt leánytestvéreivel együtt. 1616-ban elfogadta Felső-Magyarország legbefolyásosabb sarjának leánykérését és feleségül ment I. Rákóczi Györgyhöz. Házasságuk nem csak a két hatalmas vagyon egyesítéséről szólt. Fennmaradt terjedelmes levelezésük mély érzelmekről és tiszteletről árulkodnak. Szerelmüknek örök emléket állítanak Lorántffy Zsuzsanna tulipánjai.
A tulipánt jövevény virágként tartjuk számon, bár a Kárpát-medencében 4 faj is él vadon, közülük legismertebb az al-dunai Vaskapu szorosban és környékén nyíló magyar tulipán (Tulipa hungarica). A 40-50 cm, magas áprilisban nyíló növény nehezen megközelíthető hegyes sziklákon virít.
A török hódoltság idején, az 1550-es években kerül be a Kárpát-medencébe a tulipán tíz fajtája. A magyar tulipánkultusz alapjai, a virág számtalan változatának elterjedése azonban Lorántffy Zsuzsanna nevéhez köthető, ki 1646-ban 131 tulipánhagymát hozatott a pozsonyi Érsekkertből. A Rákóczi birtokokon fialtatott hagymák küldöncök féltve őrzött tarisznyájában és zsebében lapulva eljutottak a maradék Magyarország és Erdély várkertjeibe. A tulipán nem ismeretlen növényként hódította meg a magyar nagyasszonyok szívét, erről a török időket megelőző évszázadokból megmaradt motívumkincsünk árulkodik. A tulipán virága, mint a befogadó női minőség már korábbról hagyományaink része volt. Növénytörténeti munkák feltételezése szerint a tulipán termesztése a Takla-Makán sivatagot északról és nyugatról határoló Tien-san hegység és a Pamír-Altaj környékén, az ősi szkíta területeken kezdődött, hol 51 féle tulipán honos.
kép: tarkatulipan_origi
