É v s z a k o k a k e r t b e n
Nagy melegben mindig érdemes egy kicsit többet foglalkozni az öntözés kérdésével. Nem arra gondolok, hogy bárkit is meg kellene győzni arról, hogy a növényeknek az életben maradásukhoz vízre van szükségük, inkább arra, mire is érdemes odafigyelni.
Legáltalánosabb dolog, hogy tűző napon ne kerüljön vízcsepp a növények leveleire. A vízcseppek begyűjtik a napsugarakat, ezért égési sérüléseket okoznak a leveleken. Csak akkor ajánlatos napközben is öntözni, ha meg lehet oldani a szinte folyamatos párásítást, vagyis óránként, kétóránként bekapcsolni az öntözőrendszert. Erre a kertekben kevésbé van szükség, inkább faiskolákban, szaporító telepeken alkalmazzák. Összegezve: naplemente után öntözzünk, ez lehet reggel, vagy este.
Az egy alkalommal kijuttatott víz ajánlott mennyiségéről is sokat lehet hallani. Legegyszerűbben úgy határozhatjuk ezt meg, ha annyi vizet öntözünk ki, ami a talajt olyan mélyen áztatja át, ahol a növények gyökerének legnagyobb része él. Ennek megfelelően kevesebb vízre van szükség az egynyáriak, és több a tuják és a gyep öntözéséhez. Ha ezt megtesszük, már nem kell naponta öntöznünk, mert a nap melege nem tudja azonnal felszívni a talaj mélyebb rétegeiből a vizet úgy, ahogy a felső néhány centiméterről tenné.
Ezen a területen valaha fű volt. A fű számára kellő megpróbáltatást jelentett a felette élő hársfa árnyéka, de ami végképp a pusztulását okozta, az a vízhiány volt. A tavalyi ősz és az idei tavasz kevés esőt hozott, ami a talajban volt, azt a hársfa használta fel. A fű szépen, fokozatosan kiritkult és most így néz ki a terület. Öntözéskor az együtt élő növények vízigényére is figyelni kell.
Érdemes kipróbálni, hogy kertünk talajában milyen mélyre és milyen gyorsan szívódik le a víz. Másként működik egy kötött, agyagos, és másként egy laza, homokos talaj. Öntsünk ki egy vödör vizet a kertbe, figyeljük meg mekkora részen terül szét, majd óvatosan ásóval, kislapáttal nézzük meg, mennyire ázott át a föld. Innen már egyszerű a viszonyítás. Automata öntözőrendszernél azt figyeljük meg, hogy megadott idő alatt milyen mélyre jut a víz a talajban, majd a tapasztalatnak megfelelően változtathatunk az öntözési idő hosszán.
Meleg, felhős időben kedvezőbb növényt ültetni, mint forróságban, tűző napon. Ezért ha tehetjük, várjunk a munkával. Kevesebb lesz a növény számára a párolgási veszteség a helyváltoztatás miatt felhős napokon, ezért nagyobb lesz az esélye a megmaradásra. Az érzékenyebb növényeket inkább állott vízzel öntözzük, mint jéghideggel. Ahogy nekünk sem esik jól, ha napozás után hideg vízzel lelocsolnak bennünket, úgy ez a növények számára sem jó.
Végül egy hosszú távú tanács: kertünk növényeit úgy válasszuk ki, hogy vegyük figyelembe a talaj-, és az éghajlati adottságokat, a fényviszonyokat, az öntözési lehetőségeket és hajlandóságot. A forró nyarak és a hideg telek pár éven belül be fogják bizonyítni, hogy jól választottunk-e.
