A Hétboldogasszony elnevezés hungarikum, ez a fogalom és a hozzá kapcsolódó tartalom csak a magyarság számára ismert. Népünk gondolkodása szerint a Boldogasszony kettős természetű: Kisasszony és Nagyasszony együtt, vagyis a Szűz és az Anya egy személyben.
A Boldogasszonyság a megkapott fény befogadását, őrzését, s annak visszaadását jelenti. Ő maga az égre nyíló kapu, kapuja életnek és halálnak.
A Naprendszer 7 bolygójától. Az évkörben előforduló igen sok Mária nap közül 7 ünnepnap kitüntetett és a Hétboldogasszonyban összetartozó, azok melyekben a Naprendszer 1-1 bolygója otthon van. Egyetlen Boldogasszony 7 arca az esztendő változásrendje szerint.
Az egyházi év adventtel kezdődik, ezért az első Mária nap a Hétboldogasszonyból
december 8-a, Eketiltó Boldogasszony, Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe.
Az idős (ez által újra szűzi minőségű) Szent Anna ezen a napon fogadja méhébe Máriát.
December 8-a csillagászati kalendárium szerint a NYILAS havába esik – otthon lévő bolygója a Jupiter, aki a jó atya: a jóság kiáradása, a kegyelem megtestesítője. Mindezek a tulajdonságok a fogantatáskor Máriába plántálódnak.
Eketiltó, dologtiltó ünnepnap a régiségben, vagyis a férfiak nem szánthatták a földeket. Az eke a férfi magadó szerszámjának jelképe volt a szerves műveltségben. A szűzen fogantatás feltétele pedig, a férfierő működését lekorlátozták vagyis az ekét nem használták.
Az ünnep üzenete így hangzott: valamennyiünknek újra szűzzé kell válnunk, hogy a Karácsonyban megszülető fény bennünk személyesülhessen.
