K e r t e t t e r v e z ü n k
A fás szárú dísznövények közül a díszfák alapvetően határozzák meg egy kert, egy utca összképét. Virágjuk, nyári, vagy éppen őszi színpompás lombozatuk, koronájuk alakja, törzsük különleges rajzolata, tiszteletet parancsoló méretük élménye akár felejthetetlen is lehet. Mire figyeljünk telepítésük előtt?
Először gondoljuk át, mi a célunk a faültetéssel. Fasort szeretnénk telepíteni? Kisebb facsoportban gondolkodunk, hogy a lombjuk alatt majd a meleg nyári napokon árnyat találjunk? Vagy olyan kicsi a kertünk, hogy csak egy, számunkra kedves fának van hely?
Azok a díszfák, melyeket nyílt gyepfelületbe szoliterként, azaz magányosan telepítünk úgy, hogy a növekedésüket más növény nem akadályozza, természetes formájukat mutatják majd évtizedek múlva. Erre a célra valóban a koronaforma, a levélalak, a levélszín, a virágok szépsége alapján válasszuk ki a megfelelő fát, mert fontos, hogy az év minden hónapjában látványosak legyenek. Persze figyeljünk arra is, hogy igényeinek a környezeti tényezők (a talaj-, és vízviszonyok, a hőmérsékleti hatások) megfeleljenek.
Őszi vörös lombszíne van a Raywood Rózsaszín virágban pompázik májusban
kőrisnek (Fraxinus angustifolia 'Raywood'). a galagonya (Crataegus laevigata).
A csoportban telepített fáknál már együttes hatás érvényesül az egyedi karakterrel szemben. Páratlan számú fából alakítsuk ki a csoportot, mert szemünknek ez adja az egységes érzetet. Telepíthetünk facsoportot azonos fafajból, vagy különbözőekből. Vegyes facsoportban kiválaszthatunk egy meghatározó formát, a többiek pedig alakban, méretben is lehetnek különbözőek.
Facsoportok kialakításakor jó, ha ismerjük a fajták végleges koronaméretét, és úgy választjuk meg az ültetési távolságot, hogy az ültetés után tíz évvel se legyen túl sűrű az állomány. Ellenkező esetben az alsó ágak a fényhiány miatt gyakran leszáradnak.
