A gyermekkori föld és növényszeretet vezetett ösztönösen ahhoz a szakmához, amit ma is szeretek és művelek. A döntést követően a növények világa örökre megfogott. A kertészet sok ágáról tanultam és sokban dolgoztam. Főiskolai diplomámat szőlész-borászként szereztem, majd gyógynövény termesztést tanultam a Kertészeti Egyetemen, aztán a faiskola és a kerttervezés rejtelmeit igyekeztem megismerni. Igazán otthon a faiskola világában éreztem magam. Az élet, a természet, a kert - maga a csoda. Úgy gondolom, fontos, hogy megismerjük a körülöttünk levő természet íratlan szabályait, működését. Ez segíthet abban, hogy közelebb kerülhessünk saját valódi belső természetünkhöz, hogy végül rá tudjunk jönni arra, hogy a kettő mennyire összefügg … ”mint fent, úgy lent - mint kint, úgy bent”

Gyermekként gyökereinél szerettem volna kutakodni, régésznek készültem, majd váratlan sugallattól vezérelve a lombkoronába vágytam és táj- és kertépítész lettem. A gyermekkori érdeklődés természetszerűleg megmaradt: oldhatatlan kíváncsiság az egyetemes őshagyomány, a magyar őskutatás és népművészet iránt. Az ősi mesék, mitológiák és legendák csodái és fordulatos történetei mellett egyre inkább a bennük szereplő növények jelképi szerepe és a cselekmények színterét adó tér– és tájszerkezet foglalkoztatott. A kitárult lélekvilág előbb elvarázsolt, majd higgadtabb növénytermészeti megfigyelésekre ösztönzött. Így szerzett tapasztalataim tervezői munkám alappillérét adják: a kertet használók és a kertet alkotó növényvilág lelki összhangjának megteremtésében.
Találkozásom Goethe ma is újszerű természetszemléletével és a biodinamikus gazdálkodás szellemtudományi alapjainak megismerése új utakat nyitott számomra a tervezett kertek megvalósításában: az ökologikus szemléletű kertépítést.