Nyár a télben, napfény a zord időkben, ez volt XIV. Lajosnak az orangerie, a versailles-i barokk kert egyik kitüntetett szeretettel tervezett és épített ékköve: kert és téli kert együtt, a narancsfák nyári napozókertje és a kertet ölelő melegház, a fagyérzékeny növények téli menedéke és a király és udvartartása téli kerti sétáinak színtere.
A Párizs közeli Versailles-ban a vadászház, majd vadászkastély nagyszabású átépítési munkái 1661-ben kezdődtek és már 1663-ban megépült a narancskert, amit 1684-86 között újraterveztek és 3 hektáros területté bővítettek az akkor már állandóan ott élő király kérésére. A narancskertben hatalmas medence áll, a parterek hímzését a gyep és kavics rajzolja ki, az ágyások közötti széles utakat nyírt tiszafák és ciprusok kísérik, a nyári időszakban a széles utakon állnak több sorban, ládákban a narancsfák.
A Napkirály bolondult a narancsvirág illatáért, ezért kertészei két hetente az átültetések időpontjainak változtatásával, tápanyagadagolással vagy éppen megvonással elérték, hogy a versailles-i orangerie-ben mindig legyenek virágba boruló vagy éppen aranyló gömbökkel terhes, termő narancsfák. A kert létesítésekor 12000 facsemetét hozattak Flandriából, Santo Domingoból(ma Haiti), de vettek Franciaország és Itália déli kertjeiből is. Némely fáknak neve is volt: a Nagy Bourbonnak elkeresztelt példányt a hagyomány szerint egy navarrai hercegnő ültette 1421-ben, majd I. Ferenc Fontainebleau-be költöztette, onnan szállíttatta XIV. Lajos Versailles-ba. A narancskertben mindig lehetett találni több matuzsálem korú fát, 1966-ban még 8 fát tartottak úgy számon, mint amelyek látták már a Napkirály tündöklését is.
A melegház hatalmas ablakai előtt ezüstedényekben álltak az éppen nyíló vagy termő narancsok, köztük ezüstszékeken lehetett megpihenni. Az ezüstedényeket aztán a 1689-98-as, az augsburgi liga elleni háború költségeire beolvasztották.
A kertet és a kastélyt erősen megviselte a francia forradalom rombolása és az azt követő elhagyatottság évei, de a felújítási munkákat már Napóleon megkezdte, majd a francia állam folytatta. Ezüst kaspók már nincsenek, de az orangerie ma is lenyűgöző. Ma a téli kert egyik ékessége az a hatalmas nyolcszögletű egy tömbből faragott márványkád, mely a Napkirály és Madame de Montespan közös fürdőzéseinek adott helyet a palotában, a márkiné lakosztályában.
