Szent Mihály, MI - HA- EL, nevének jelentése: „ki olyan mint Isten”. Mihály a Hadak ura, a lelkek mérlegelője és pártfogója. A világ végén ő küzd meg az igaz lelkekért.
Szent Mihály napja, a mérlegelés ideje. Számot vethetünk az idei munkánkról és eredményéről, az idei termésről. A lekvárok és befőttek már a polcokon, a szárított növények a zacskókban, az újbor a hordóban, a zöldségfélék a vermelőben. Kint a természet lassan elcsendesedik. Mihály bennünket felöltöztet, fáinkat, bokrainkat levetkezteti.
A kert szélkergette levelei most gondot okoznak. Mi történjék az összegyűjtött lombtömeggel?
Ne égessük el, ne gyömöszöljük szemetes zsákba! Nagy értéket dobunk ki.
Komposztáljuk a lehullott leveleket, jövőre növényeink e tápanyagutánpótlásért nagyon hálásak lesznek. A komposzttal jelentős mennyiségű szervesanyag kerül vissza a talajba. A komposzt lazítja a földet, javítja a talaj vízháztartását, életteret biztosít a talajmikrobáknak, segíti a növények begyökeresedését. Ha elszántuk magunkat a komposzt készítésre, akkor ne csak a levelekre, fűnyesedékre gondoljunk, ne hagyjunk semmit kárba veszni kertünkben, háztartásunkban ami komposztálható. Gyakorlatilag minden szervesanyagot felhasználhatunk, kivételt képeznek a beteg növényi részek, a tarackgyökerek és a főtt konyhai hulladékok. Az ételmaradék sokszor rothadni kezd, nyüvesedhet, fertőzhet. Ne számítsunk arra, hogy a komposztban képződő hő a gyommagot csíraképtelenné teszi, mert általában a komposzt belső hője a csírátlanítás hőmérsékletét nem éri el.
Az igazán jó komposzt barna és morzsalékos szerkezetű, az őszi erdő kellemes illatát árasztja. Ilyet ritkán tudunk előállítani. Házi körülmények között egyenetlen komposztföldet kapunk, amely félig bomlott rostanyagokat tartalmaz. Ez a komposzt is jó talajjavító, csak kicsit hosszabb időszükséges a humusszá váláshoz. A jó minőségű komposztért kell egy kicsit dolgozni, az adalékokat különböző módon kezelnünk kell, nem elegendő a komposzttárolóba halmolás. A fűnyesedéket mielőtt a komposztba tennénk durvább anyagokkal keverjük össze, hogy elkerüljük a rothadást. Keverésre a felaprított újságpapír, a szalma vagy nagyobb gyomnövények alkalmasak. A nagyobb gyökérzeteket célszerű felaprítva a komposztba helyezni. Fák és cserjék nyesedékét se tegyük felaprózás nélkül a tárolóba, mert humifikálódásuk sok időt vesz igénybe. A száraz szervesanyagokat: szalmát, száraz leveleket először nedvesítsük be, csak utána tegyük komposzthalomra.
A komposztrétegeket prizmába rakhatjuk, vagy tárolóba tehetjük. A minden oldalról nyitott prizma könnyen átszárad ezért évente 2-3 alkalommal az egész anyagot át kell rakni, hogy a külső nem korhadó részek belülre kerülhessenek. Jó minőségű komposzt készítése tárolóban könnyebb feladat.. Kereskedelmi forgalomban különböző tárolók kaphatók, de saját magunk is barkácsolhatunk. A komposzttároló készítésekor figyeljünk arra, hogy a komposzt légcseréjét lehetővé tegyük. Ha fából készítjük, akkor a léceket hézagosan szögeljük fel, ha téglából építjük, akkor a téglák között haygjunk légréseket. Gyakorlati előny ha a tároló egyik oldala kiszedhető deszkázattal készül, így megkönnyíthető a kitermelés. Meleg időjárású években akár 2-3- alkalommal kitermelhetjük a kész komposztot, kora tavasszal, nyár elején, majd nyár után.
