Egy nép gondolkodásáról és vállalt életfeladatáról sok mindent elmond merre nyitja kapuját. A magyar ház tisztaszobája keletre néz és a bejárattal szemben keleten van a templom szentélye az ég kapuja, a mag(y)ar, a MAG népe, a kikelő csíra, a kelet, a kelet-kezés, a keret, a kert, a kör, a teljesség az Édenkert népe, mely az éjszaka sötétje után újra kel és hordozza a másnap, az új élet ígéretét. A magyarok hagyományos szeres településeinek nyomait őrzi az Őrség és Erdélyben az esztenák. Egy-egy család élet terét, KEReTét láthatatlan határok őrzik, nincs kerítés, mégis mindenki tudja hol a mezsgye. 
A világban, mely ismeri a természet és a természet felletti rendjét, hol isten uralkodik, ott nincs palánk a széleken, nincsenek előre szabályozott utcák, mindenkinek magának kell ismernie az utat, mert önállóan járunk rajta. A láthatatlan határon a kapu földi valójában áll, keletre nyitva, benne kél tavasszal a Nap. Ez a Nap kapuja. A magyar kapu máig élő őstípusa székely kapu mindig nyitva áll. A székely kapu, mint minden szakrális kapunak három részbe van: tartó oszlopai az alsóvilágba nyúlnak, hol a gonoszlelkek ólálkodnak. Középső része, a földi, emberi élet színterében helyezkedik el, az oszlopokon az életfák virágoznak, égig érő fák bimbóznak. Felső világa az oszlopokat összefogó, az életet összetartó gerenda, és a galambdúc, hol a madarak élnek a kitárulkozó lélekvilágában. A székelykapu felsővilágában a kopjafák motívumai jelennek meg: ránézvést jobb oldalán nyílik a hatszirmú rozetta- a Napvirág, vagy a Naprózsa, a forgó rózsa, mely Nap-irányban forog, ahogy látszólag a Nap körbejárja földünket, ez a férfit jelöli. A kapu bal oldalán a másik forgó rózsa, mely a Föld forgás irányában forog, ez asszony.
Az élettermészetes rendje a Kárpát-hazában túlélte a tatárjárást és a törökdúlást, a „keresztény” Habsburg pusztítást nem. Mária Terézia az ég kapuitól és a természeti adottságoktól független telekosztásba kényszerítette a magyar parasztot, kiszabályoztatta az utat, amin járni kell létrehozva az egyutcás településmodellt, mely egyértelműen hadászati céllal jött létre az utca két végén beállított ágyukkal a falunépe, a lázongó magyar sakkban tartható.
Az egy utcára fűzte a portákat, a házak keletelése így már nehezen volt megoldható. Az irányt már nem a napjárása, hanem az utca fekvése adta, a tisztaszoba nem kelet felé, hanem azt utcára néz. A ház a kert kellős közepéből az utcavonalához közelített. A telkek sűrűjében a horizonton túli, természetfeletti nem látható. Az orientációvesztésből fakadó félelem kerítéseket emelt és kapukat csukott a telek határán.
