Megyesi Éva
Green City akkreditált okleveles kertészmérnök
Sokáig azt gondoltam, hogy véletlenül lettem kertész, hisz a gimnáziumi kedvenc tantárgyaim alapján választottam a Kertészeti Egyetemet. Csak évekkel később derült ki, hogy családom számára akkori választásom egyáltalán nem volt meglepetés.
tovább »
Müller Krisztina
táj- és kertépítész,
vezető tervező
Kaposváron születtem, május 27-én, Pünkösdváró péntek reggelén.
Az út így magától értetődően adódott: az ég- igérő- fát kell megjárnom.
tovább »
A téli jázmin (Jasminum nudiflorum) Kürosz perzsa király hírvivő virága volt. A jázmin, a perzsa királyi posta parkosított útvonalát végig szegélyezte, a hatalmas birodalom teljes hosszában.
A téli jázmin vesszein Ágota napjára megjelenek a sárga csillagként ragyogó virágok. Virágai az elmúlás utáni örök életet hirdetik,
fahéj, szegfűszeg, kardamom
A növényvilág egyik legősibb gyógyszere a fahéj. Dél-Ázsiából származik, a kínai füvészkönyvek több ezer évvel ezelőtt is említették már. Európába az arab kereskedőknek köszönhetően jutott, akik annyira őrizték titkát, hogy azt terjesztették: főnixmadár védi, akit csak meredek sziklák között nyíllal lövöldözve lehet távol tartani.
Árpád-házi Szent Margit (1242. január 27. – 1271. január 18.), nyitja meg az évkörben az Árpád-házi vagy ahogy ők magukat nevezték, a Turul-nemzetség szentjeinek sorát.
Margit IV. Béla királyunk leánya, a németek legtiszteltebb szentjének Erzsébetnek unokahúga és húga a lengyelek által magasztalt Szent Kingának. Nevét Antiochiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Az ókeresztény vértanút István király és Szent Márton mellett, népünk mindjárt patrona regni-ként tisztelte. Margit hetedik gyermekként született, a tatárjárás idején fogant és szülei engesztelő áldozatul ajánlották fel az ország megmenekülésért.
„A bükk erdeje templom”, gótikus oszlopokat idéző, melankolikus hangulatú búvóhelyet rejt ágai között. A bükkösök valóban égigérő erdők, a fák magassága 25-35 m, a lombkoron szorosan záródik, csak itt-ott engedi be a fényt, a felső lombkora alatt alacsonyabb fák és aljnövényzet nem üti fel a fejét.
Egy nép gondolkodásáról és vállalt életfeladatáról sok mindent elmond merre nyitja kapuját. A magyar ház tisztaszobája keletre néz és a bejárattal szemben keleten van a templom szentélye az ég kapuja, a mag(y)ar, a MAG népe, a kikelő csíra, a kelet, a kelet-kezés, a keret, a kert, a kör, a teljesség az Édenkert népe, mely az éjszaka sötétje után újra kel és hordozza a másnap, az új élet ígéretét. A magyarok hagyományos szeres településeinek nyomait őrzi az Őrség és Erdélyben az esztenák. Egy-egy család élet terét, KEReTét láthatatlan határok őrzik, nincs kerítés, mégis mindenki tudja hol a mezsgye.
csillagánizs, szerecsendió, gyömbér
A téli hónapok, de különösen a karácsonyi ünnepnapok jellegzetes illatait a fenyőfán kívül a fűszereknek köszönhetjük. Ételek, italok finom ízét, illatát kapjuk tőlük. A mi éghajlatunk számára különleges fűszerek a trópusi Ázsia különböző területein őshonosak, innen kerültek Európába. A tizenötödik században még igazi ritkaságnak számítottak, ezért különlegesen értékesek voltak. A fűszerkereskedelem ősidők óta létezett és busás hasznot hozott.
