aranyfa kertje

A kertekben lassan már elnyílnak a kökörcsinek különleges hangulatú virágai. Ha napsütésben rápillantunk kicsinyke bokraikra, egyszerűen nem tudunk tovább menni: megakad a szemünk a molyhos bimbókon, a lilás árnyalatú szirmokon és a világító aranysárga porzókon. Én minden tavasszal így járok, újra és újra le kell hajolnom és megsimogatnom virágait.

A mexikói tárkony, a büdöske avagy bársonyvirág (Tagetes sp.) nem csak szép, de igen hasznos is a  veteményes szegélyén. A bokrosodásra hajlamos egynyári 30-40 cm széles, zárt szegélyt alkot a körbeültetet veteményes határán, jól elkülönítve a művelt és a járt felületet. A bársonyka egész nyáron át nyíló sárga virágfészkei a kert díszévé avatják a haszonkertet.

Számomra úgy tűnik, mintha tegnap lett volna, hogy a Hortus Hungaricus Kertészeti Kiállításon 2009-ben bemutató kerteket láthattam. A londoni Chelsee Flower Show mintájára indult a verseny, melyen a kertépítők akkor is napokon át építették kertjeiket a nagyközönség és a szakma számára, hogy megmutassák, milyen stílusban, milyen anyagokkal, milyen ötletekkel dolgoznak.

Az elmúlt évek sikerre vitték az első próbálkozásokat, és ma a VII. Magyar Kertépítő Verseny győztesét hirdették ki a Construma Kert kiállítás "C" pavilonjában. Egészen vasárnap estig láthatóak az alkotások, melyek témája a                                                                               FÉNY...

Lorántffy Zsuzsanna Erdély nagyasszonya 1600 táján született, az akkor végvárnak számító Sajó parti Ónod várában. A napokban, április 18-án emlékezünk 1660-ban bekövetkező halálának  355. évfordulójára. Lorántffy Zsuzsanna korán, már 1614-re, vérzivataros időkben,  árván maradt leánytestvéreivel együtt. 1616-ban elfogadta Felső-Magyarország legbefolyásosabb sarjának leánykérését és feleségül ment I. Rákóczi Györgyhöz. Házasságuk nem csak a két hatalmas vagyon egyesítéséről szólt. Fennmaradt terjedelmes levelezésük mély érzelmekről és tiszteletről árulkodnak. Szerelmüknek örök emléket állítanak Lorántffy Zsuzsanna tulipánjai.

Az őszibarack -  Prunus persica - Nyugat-Kína hegyvidékein, a számunkra beszedés K(H)unlun hegységben, az ősi Kína isteneinek és tündéreinek lakhelyén őshonos.

A virágzó őszibarackfa az ókori Kína kertjeiben a halhatatlanságot és a hosszú életet jelképezte. Úgy tartották az őszibarack féken tartja a gonosz démonokat, ezért fájából faragták a kapuőrző bálványokat. Népi mondáikban a túlvilág kapuját nem egyszer őszibarack-forrásnak is nevezik.

A Kis-Balaton tündérek lakhelye, tudták ezt a régieg, ezért nem bolygatták évszázadokon keresztül a területet. A Dobogó-domb és Fenékpuszta közötti partvidéken békés halászgató életet éltek a tündérek szomszédságában a vonaldíszes kerámia kultúrateremtő népe, a hunok és a hazatérő magyarok, asszonyaikat a tündérek tanították ég és föld rejtelmeinek ismeretére.

A Kis-Balaton a Balatonhoz délnyugatról kapcsolódó lápvidék, az 1900-as évekig a tó nyúlványa volt, nagy szabad, tiszta vízfelületekkel. A Zala folyó itt ömlik a Balatonba, itt tette le hordalékát a folyó, mielőtt a tóba lépett volna. A Kis-Balaton vízfelülete 100 év alatt jelentősen csökkent.

Épületfalak, pergolák, kerítések szép takaró-, és dísznövényei a kapaszkodó cserjék. Csúcshajtásaik fejlődnek legerőteljesebben, így tudnak egyre magasabbra törni, rácsokat, oszlopokat befutni. Oldalhajtásaikat, alsó rügyeiket csak másodlagosan fejlesztik ki. Ezeket a cserjéket tehát csak akkor engedjük felfelé növekedni, ha már legalább 5-6 egészséges, erős hajtásuk van. A hosszú hajtások intenzív fejlődése csak ezután legyen fontos.

A trombitafolyondár egyéves vesszőit tavasszal metsszük vissza.