aranyfa kertje

Tamás apostol, az ácsok, az építőművészek, így a kertépítészek védőszentje.

Névünnepe egybe esik a téli napfordulóval, a magyar karácsonnyal. Ez minden bizonnyal üzenet értékű.

A „hitetlen” a 12 apostol egyike, ő volt az, aki Krisztus feltámadására kézzel fogható bizonyítékot akart. Neve az arámi  Taumá / Tómá-ból ered, ami „ikrek”-et jelent. Melyik néet tartják ikrek természetűnek? A MAGYART. A szkíta-hun-magyar folytonosságból fakadóan őseink mely folyóközi területeket járták be az idők fordulóját magába foglaló századokban? Pártusbirodalom – Tarim-medence – Kárpát-medence.

Pünkösd után  Tamás először a Pártus Birodalomban terjesztette az evangéliumot,

December 13-a Luca napja.

Luca napjához számtalan népszokás kötődik, melyekből egy-kettő mára is fennmaradt. Luca napon tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek.

A tél borongós napjait a zöldséges polcokon látható szebbnél szebb, finomabbnál finomabb és érdekesebbnél érdekesebb gyümölcsök is vidámabbá tehetik. Nézzük csak… ott az a narancssárga, az nem datolyaszilva?

A gödöllői botanikus kertben álló győztes fára menekült a vadkan elől az egyik Grassalkovich gróf, de Kossuth Lajos is e fa terebélyes árnyékában fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.

Az Ökotárs Alapítvány Év fája versenyére minden évben olyan fákkal neveznek a települések, melyek meghatározzák az ottlakók mindennapi életét, képesek egy-egy közösség, család vagy egy egész település figyelmét megnyerni és valamilyen kedves történetet tudnak kötni hozzájuk.  Idén 41 fa vett részt a versenyben, melyből 12 lett döntős, a fákra összesen 18 661 szavazat érkezett. 4059 szavazattal nyerte meg az Év Fája fődíját a “Mesebeli vén vackorfa, avagy a gödöllői magányos óriás története” címmel nevezett fa, mely gödöllői Szent István Egyetem Botanikus kertjében áll.

Virágkötészeti kiállítás, kézműves vásár, családi kézműves rendezvények, koncert, néprajzi előadás Adventről – ez volt a hétvége különlegessége a Néprajzi Múzeumban.

Ahogy évek óta mindig, akit érdekelt, még Advent vasárnapja előtt idén is megnézhette, miről is szól ebben az évben az adventi koszorúk világa. Mit gondolnak erről a virágkötő mesterek és tanítványaik.

A berkenye, népmeséink barkócafája, legendás növény. A berkenye az ír mítoszok kedvelt vérfája, a fa hitük szerint az ártatlanok véréből fakadt. A druidák híres madárjóslása a berkenyefához kötődött, a gyümölccsel teli fa körül keringő madarak röptéből jósoltak a jövendőre. A kelták életfaként tekintettek rá, rontás elleni és növekedést serkentő mágiáikban is használták. „Boszorkányvesszőnek” is tartották, ezért Németországban Valpurga estéjén, az istállók ajtajára lombos ágaikat tették, hogy az ártó boszorkányokat elijesszék. Az állatokat „megvisítatták” vele, vagyis megvesszőzték vele a borjút, hogy egészséges legyen, jól fejlődjön.

Szegények eledele a sütőtök, így tartották régen, ma azt mondanám a leggazdagabb vacsora.

A késő ősz ajándéka az édes sült sütőtök. Annyira hozzátartozik téli étrendünkhöz, hogy nem is gondolunk rá, de Európába a csak az 1500-as évekbe érkezett Közép-Amerikából a spanyol konkvisztádoroknak köszönhetően a krumplival, a paprikával, paradicsommal és egy sor más tökfajtával együtt, melyeket Cucurbita indica névvel illettek több kertészeti munkában. A Cucurbita indica-t később török tök néven említik magyarul, ami számomra érthetetlen, hiszen köztudott, hogy az Újvilágot először Indiáknak nevezték, mivel Kolumbusz India felfedezésére indult nyugat felé, így bizonyítva, hogy a Föld gömbölyű és az őslakosok is ezért kapták az indián nevet. Csak az 1600-as években kapta meg Amerigo Vespucciról az Amerika nevet.