Kertet tervezünk
A napfény nélkül, a sötét udvarokban nem nőnek a növények – gondoljuk. De az árnyék nem pusztán a fény hiánya. Az árnyék a földi világ valósága, a fény társa.
A természet világában az árnyék kertjében, az erdő mélyén nagy zöld levelek alatt apró virágait bontja az élet. Az árnyék kertjében a halhatatlanság örökzöldjei otthon érzik magukat. A közhiedelemmel ellentétben az árnyékban kert virulhat. A hatalmas falakkal körülzárt udvarokban fák nőhetnek és virágok nyílhatnak. Árnyékos körülmények között is növények sokaságát nevelhetjük.
Müller Krisztina
A gyep helyére tervezzünk talajtakarókat: az igaz barátság és az öröklét borostyánját, vagy rontás- és varázslat űző téli zöld meténget, esetleg Szent Róbert füvét, a gólyaorrt. Az árnyék kertjéből nem hiányozhatnak Freya szerencsét hozó páfrányai. Az aranycsináláshoz ugyan sok szerencsét nem hoztak az alkimistáknak kedvelt gímpáfrányaik, de épszélű, hosszú nyelv alakú levelei kertünkbe sajátos hangulatot hoznak. A saspáfrány, az erdei fodorka és az erdei pajzsika finomrajzolatú leveleivel társítsuk őket, mert a páfrányok társas lények, együtt érzik csak jól magukat, más páfrányok társaságában.
A babérmeggy, a japán babérsom télen is zöld nagy levelei mellett a borbolyák őszi lombszíne nem mindennapi élmény. A galagonyák őszi izzását is megcsodálhatjuk, ha szélfogóként tervezzük. A mesék bánatos leányát rejtő labdarózsa is szépen fog nyílni májusban, testvérével az áttelelő lombú kányabangitával. Az istenek kedvence a magyal is jól érzi magát az árnyékban.
Ültetéskor ne feledkezzünk meg az árnyliliomok kék fehér virágairól és a Mária levél rózsaszín virágzatáról sem.
Kertünkbe fákat is tervezhetünk, nem az árnyékolás inkább a betekintés megakadályozására. Laza, áttetsző lombú fákat válasszunk: az egzotikus japán juhart vagy hazai testvérét, népmeséink jávorfáját, esetleg Odin nyolclábú táltosának kőrisfáját, melynek kiszáradt ágaiból már biztosan nem teremnek emberek, de tövénél ücsörögve a teremtő ölében ülhetünk.
Müller Krisztina