November van. A nappalok érezhetően rövidülnek, egyre kevesebb a fény. Gyertyát gyújtunk…
A szabadban pedig még megcsodálhatjuk azokat a virágokat, melyek ideje most jött el igazán. A rövidnappalos növények virágzását pont a fény csökkenése segíti.
A nappalhosszúság, vagyis a fény és a sötét váltakozása hat a növények növekedési folyamataira, köztük a virágképződésre. Vannak növények, köztük a krizantémok, melyek virágbimbói akkor alakulnak ki, amikor a nappalok rövidebbek lesznek, mint az éjszakák. Akkor nyílik, ha naponta csak 10-12 óra a megvilágítási idő. Ebben az időszakban 15 C fokos hőmérsékletet kíván.
A krizantém termesztése hazájában Kínában és Japánban évezredekre nyúlik vissza. Az ősz és a nyugalmas élet jelképe, sok boldogságot és örömet ígér Kínában, ahol a nagy ünnepeken, és a holdújév napján minden otthonban megtalálható. A térrendezés művészetének mesterei szerint a ragyogó, nap-sárga krizantémok hoznak leginkább szerencsét.
A kínai és a japán fajták Európában nem tudtak elterjedni. 1789-ben Franciaországban kezdődött meg a krizantém nemesítése Kínából behozott növényekkel, de csak az 1880-as évektől lettek igazán kedveltek a kontinensen az új fajták. Magyarországon 1907-ben jelent meg az első szakkönyv e témában, majd 1911-ben az első sikeres magyar nemesítő, Grieger György 14 fajtát mutatott be.
A nemesítési munkának köszönhetően ma már léteznek az egyszerű és telt virágú változatok mellett pók, margaréta, vagy éppen anemona virágúak is.
Az őszi krizantémok virágával ér véget a kertek virágcsodája éghajlatunkon.
Virágai fagyérzékenyek, ezért a korai fagyos éjszakákon ajánlott takarással védeni a növényt. Akár a legkisebb fagytól is megbarnulhatnak, megfeketedhetnek sziromlevelei.
Elvirágzás után vágjuk le az elvirágzott szárakat, majd takarjuk be a töveket lehullott lombbal. Ahogy a tavasz melege megérkezik, vegyük le a lombtakarót, óvatosan kapáljuk meg a tő környékét, használjunk szervestrágyát a tápanyag utánpótlásra, és vágjuk vissza a hajtásokat. Év közben ne hagyjuk kiszáradni a töveket.